Tudákos

Jelasity nem fut, ő nem gyáva…

2011-12-04T10:57:00.000-08:00

A névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett és szeptember 29-én veretett meg serege (1848-ban), majd iszkolt Bécs felé, a címbéli úr(?) nem Josip, hanem Radovan, (lehet, hogy szerb ráadásul), mindenesetre a bécsi támasszal háta mögött felvette a kesztyűt a végtörlesztés ellen.
A sztori nem a képzelet műve, csak a mögötte álló rosszindulat minden képzeletet felülmúló (vagy szimpla bűntett).

I. menet. Történt vala, hogy az Első ügyfele (már a sokadik, nem első) a svájci frankos (panel)lakáshitelhez lakástakarék számlát is nyitott, így hitele ún. kombi-hitelként funkcionált. A dolog ment is míg az ügyfélnek volt munkája, majd állása szűntével csak a kamatot fizette, nehogy felkopjon a bank álla. A Funda egyre jobban lemaradt.
A folyamatos Funda fizetés tartós elmaradása ugyan egyik felmondási ok a bank számára ezer pótkötéllel biztosított szerződésben, de mintegy hallgatólagos megállapodással, amíg a kamat jött, a felmondás elmaradt.

II/a. menet. Bankunk még tavaly aláírta az Etikai Kódexet, miszerint közösen ügyködik ügyfeleivel a nehézségek megoldásában, így ezen felbuzdulva idén tavasszal ügyfél be a fiókba, kérelem lead; Legyen szíves magasságos bank lehívni az eddigi megtakarítást, előtörlesztés annyival, a maradék (lehetőség szerint meghosszabbított futamidővel) alakíttassék át annuitásos hitellé. Így ugyan kissé magasabb a törlesztő, de nagyobb a törlesztési kényszer, ráadásul egy felmondási ok kilőve, s kopik a tőkerész is.

II/b menet. Két hónap várakozás, közben többszöri érdeklődés, hiszen ezt valahol a mennyekben döntik el olyanok akik telefonon elérhetetlenek.
Végre megjön a válaszlevél, amiből kiderül a késlekedés oka; Gondos vizsgálatra volt szükség. A válasz érdemi része: Nem! (Miért? Csak! Nem áll módjukban. Mégis kinek áll módjában, ha nem nekik?) Ügyfél első hiba; nem ment ezzel azonnal a PSZÁF-hoz kifogásolva az együttműködési szándékot.

III. menet. Helyzet visszaáll mint elején; ám szeptemberben beüt a végtörlesztés. Bankot reveláció éri, hirtelen kiderül, ügyfélnek tetemes Funda elmaradása van. Nosza felszólító levél reppen, pótold a levél kézhez vétele után 10 napon belül, vagy repülsz, legalábbis felmondjuk a szerződést.

IV. menet. Kézhezvételi nap előtt ügyfél bejelenti előtörlesztési szándékát, mert vannak még segítőkész rokonok a világon.

V. menet. Fundának elmegy a lemaradás, Elsőnek a fennmaradó rész 180 HUF/CHF árfolyamon, és várakozás a boldogító értesítésre; lehet a Földhivatalba fáradni , lehet törölteni a jelzálogot. „A többi néma csend”. Hát nem így van, az Első valami rejtélyes oknál fogva elfelejti lehívni Fundától az óvadéki letétet, a néma csend csak ilyetén módon értendő, és csak nyúlik.

VI. menet. Ügyfélnek van ismeretsége a Fundánál, - s mivel a végtörlesztés óta Funda call-centere földi halandó számára elérhetetlen, kivéve, ha nem akar a törlesztéssel azonos méretű telefonszámlát fizetni, - megtudja, hogy Első még alszik pár hetet a postázás előtt, ezért telefonon panaszt tesz Elsőnél, hogy micsoda dolog ez. Első még mindig állítja, hogy elküldte, csak mikor szembesül hazugságával, kezd más taktikára váltani.

VII. menet. Eszébe jut, hogy kéne még egy papír, amivel már istenbizony elküldi a lehívást. Ügyfélnek fél napjába tart, hogy a fiókban elismervényt szerezzen, hogy a lapot leadta (náluk!), mert erre ott senkinek felhatalmazása nincs. (Vajh miért is oly gyanakvó ez a gaz ügyfél?)

VIII. menet. Újabb 10 nap, megérkezik Fundához a lehívás. Igen eltalálták! Rossz névre, amire Funda nem utalhat. (Hogy a többszörösen – a fiókban is leellenőrzött – kérelmen hogy változott meg a továbbküldés során a lehívási cél az csak annak számára rejtély, aki nem tudja, hogy közben az Első hónapról hónapra továbbra is leszívná a számláról az aktuális kamatot, de mivel a számla zárolt, ezért azt ügyféltől követelheti további havi befizetéskén. Nyugodjon meg mindenki, követeli is.)
Az csak hab a tortán, hogy Első ’elfelejti’ Fundát értesíteni, hogy ne hívogassa ügyfél számlájáról a havi megtakarítási részletet, azt ügyfélnek külön kell Elsőnél (újabb alkalommal) letiltatnia.

IX. menet. Ügyfél újból bejelenti végtörlesztési szándékát, hiszen a két hónap lassan lejár, egyidejűleg panaszt tesz az Első megfelelő fórumán, panaszt tesz a bizonyító okiratok másolatával a PSZÁF-nál, töpreng rajta, hogy eljuttassa-e a GVH-nak, mivel az vizsgálódik a végtörlesztés kollektív megnehezítésének ügyében. Ügyvédei tanácsára ismeretlen tettes ellen tesz majd feljelentést, hiszen a sok-sok, az időhúzásból keletkező kamatból nagyon jó ügyvédeket foglalkoztathat az Első, s mint a bevezetőben olvashatjuk, az Első elsője budai villája védelméből bátran fogja állni a rohamot. Ők nem vonulnak ki, hiszen nem hagyhatják cserben ügyfeleiket, amint osztrák vezérük nyilatkozta.

Jesszusom, mi lenne, ha cserbenhagynák őket?

Szálló por, rég elszállt értelem...

2011-11-19T00:43:00.000-08:00

Kurzusváltás ide, kurzusváltás oda, a szmogriadó megítélésében nincs se bal, se jobb oldal a Városházán.

Ragaszkodnak egy etikátlan, kutatással alá nem támasztott érvelésből levezetett tézishez, amit megfejeltek az európai civilizáció egyik legmocskosabb (csak a stilszerűség miatt) büntető eljárásával.

Miért is etikátlan a szmogriadó okozta ördögűzés?

ad 1. Szerzett jogot sért. A piros és fekete matricás autók vásárlóival anno senki sem íratott alá nyilatkozatot, hogy szálló porban ködben Budapest belvárosában önként (dalolva nem kell, mert az ilyenkor árt a tüdőnek) kutyagolni fog autóhasználat helyett. Állami pénzből kellene a tiltott időszakra visszafizetni a kötelező és (ha van) casco díját az érintetteknek.

ad 2. Diszkriminatív. No nem a matrica színe miatt, az országban élők lakhelye miatt az. Baját vígan szennyezhetem, mert az ottani képviselő testület nem volt hajlandó agyament ötleteket támogatni?

ad 3. Sunyi. Orvul letámad mindenki azzal a feltételezéssel, hogy hallott a szmogriadóról. Mióta állampolgári (de legalább Budapest polgári!) kötelezettség indulás előtt felhívni a Városházát, hogy ráadhatom-e a gyújtást? Olyan mintha apuka felpfozná kisfiát, mert nem vitte le a szemetet. A kérdésre, hogy ezt vajon miért kapta a válasz az lenne, mert amíg aludtál én a vécén ülve elmotyogtam ezt az orrom alatt az utasítást.

ad 4. Nem ismer el semmi kifogást, nem mérlegel. Oszt siránkoznak felkent vezetőink, hogy az alattvalókból kiveszett az empátia, a segítő szándék, a megértés. Ja, ha ilyen uraik vannak?!

ad 5/ akarom mondani ad, akinek ad, elvesz akinek nincs attól. Szép, ismert gondolat, de teljesen félremagyarázott. Nosza vágjunk eret azon, akinek nem futotta Audi quattro-ra! Fizessen a csóringer, majd meggondolja máskor érdemes e olyan kocsit vennie, amire futja, vagy vállalja a vadiúj terheit!

A médiába persze csak az aggódó környezetvédők jelennek meg, mert az a trendi. Vagdalkózás a számokkal, a határértékekkel, bármivel, amivel ki lehet elégíteni feltűnési viszketegségünket.

De lehet ezt is a szálló viszketőpor okozza.

A Merengőhöz .

2011-09-04T01:31:00.000-07:00

Vörösmarty szavai 110%-osan illenek az irreális zöldekre. Kancsalul, festett egekbe nézve, saját ábránd-világukba beleszerelmesedve, a technológiákat, a fizikai méreteket kifelejtve (?) szajkózzák energetikához laikus híveiknek a világmegváltást.

Így lesz a bicikli dinamója az erőművek, (főleg az atomerőművek) alternatívája. Így lesz a napelem csodafegyver, melyhez a végső győzelem reménye párosul.
És így lesz a szennyvízből kinyerhető biogáz a Gazprom tönkretevője, valamint az élelmiszer termelést kiszorító és emiatt az életünket megdrágító repceolajból, bioetanolból szekereink üzemanyaga. Exxon go home!

Sokunknak van kedvenc étele, ami lehet, hogy nem is a legdrágább táplálék. Mégsem esszük azt nap mint nap, egész életünkben. Része a táplálkozásunknak, és így érezzük jól magunkat.

No nem addig a’! Hiszen itt a szél is! Momentán szélcsend van, tehát most nincs villany, ezért még fel sem tudom szegény párákat hívni, kik a metro szerelvényekbe rekedve várják a frissülő fuvallatot, hogy a szélkerék villanya kihúzza őket (a csávából).

Lehet, hogy kukorica csuhéból többet kéne vinni a vonatnak, mint amennyi ráfér, hogy eljusson A-ból B-be?

Igen, hivatkozhatunk Csenobilra, hivatkozhatunk Fukusimára. Ne nézzünk el azonban kancsalul a értelmetlen, de szándékos emberi beavatkozások mellett, ami Csernobil katasztrófáját okozta, és legfőképp n nézzünk el kancsalul Paks mellett Fukusima felé.

A magyar erőműben ugyanis betartják a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírásait, megépítették azokat a biztonsági berendezéseket, melyekkel még a fukusimai rengést is bírta volna, nem beszélve az azt követő cunamiról. A magyar pótgenerátorok tudniillik áradás ellen is védetten lettek telepítve, míg Japánban a profitérdekek ezt negligálták.

Figyelemhajhász zöld (vagy csak már megromlott?) politikusaiknak is érdemes lenne a paksi szakemberekkel elcsevegni erről. Hja, hogy ez nem hoz szavazatot? Nem, ez csak szavahihetőséget hoz. Sajnos sok lúd disznót győz. Még Németország is az atomerőművek bezárását, háttérbe szorítását határozta el, mellé a szenes erőművei fejlesztését (a megújulókat is persze). A globális felmelegedés elleni harc közben tehát felköpött, majd aláállt a visszahullónak.

Gyerekkoromban cserépkályhával fűtöttünk. Szüleim elbeszélése szerint, noha figyelmeztettek, csak kipróbáltam ki tudom e nyitni puszta kézzel az ajtaját. Persze hogy sírás-rívás lett a vége. A kályhát azonban nem bontottuk le. Inkább megtanultam én is helyesen kezelni.

Könyörgöm, valaki írjon már kezelési utasítást a politikásoknak is!!

Merre veszik az irányt a SZIT lovagjai? .

2011-07-02T03:35:00.000-07:00

Nem hiszem, hogy a Csillagok háborúja film sixtológiára emlékezőknek a szit-ről a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok ugrana be, sokkal inkább az ERŐ setét oldalának csaknem korlátlan urai.

Pedig a SZIT-ek létrehozására irányuló törvényi szándék éppen ellentétes, tőzsdén mozgó cégekről szól, melyek hívatottak lesznek vagyonukat ingatlanpiaci befektetésekbe invesztálni, így előre mozdíthatják az ingatlanpiac fellendülését.

Nem csodaszer, de manapság örülhetünk, ha egy-egy problémánkat részben meg tudjuk oldani.

Új, a régi gazdaságoktól eltérő vonása ezeknek a cégeknek, hogy a keletkezett profitot a befektetőik között teljes egészében osztalék kifizetésre kell fordítani.

De! Mondják, hogy ami a „de” előtt hangzik el, lényegtelen. Szerintem nem. Lényegesek az előírt jellemzők, viszont ellentmondás látszik a beharangozott pláza-építési stop, a kihasználatlan és kiadhatatlan irodaházak tömkelege mellett a törvény megalkotására felszólító indítványban ezek befektetési példaként említése.

Ha nem ide fektet a szit, akkor hova? Bővítsük a kört! Árverezési moratórium feloldva, a kínálat a lakás és az ipari ingatlan piacon bőséges. Optimista szemlélettel, ha rövid (értsd 3-4 éves) kilábalási periódusra számítunk, jó hozamú befektetések.

A világban a szegény ember szemléletétől eltérően rengeteg pénz van. Rengeteg pénz, ami megfelelő megtérülést keres. Ha az nincs, inkább nem fektetik azt be (termelő, értékteremtő céllal). A hozamhelyzet adott. Máté szavai érvényesek (Máté Evangyélioma 13. rész 12.)

Előre SZIT lovagok! Gyí, te Fakó!

Önsorsrontók .

2011-06-02T01:19:00.001-07:00

Ismerjük a félig sem viccet: Jégverés teszi tönkre a gazda szőlőtermését, mire karót ragadva a tomboló vihar közepén kiront a tulaj, és csépelni kezdi a vesszőt, bogyót, mindent. Jelszava. „Lássuk Uram Isten, mire megyünk ketten!”

Német okosok kitalálták az atomerőműveik leállítását egy az országukra nem jellemző katasztrófa bekövetkezésének árnyékában. A fogyasztást ugyan nem csökkentették, pótló erőműveik nincsenek. Majd fejlesztik a szenes erőműveket, elvégre tavaly decemberben meghosszabbították az akkor gazdaságtalan szénbányák állami támogatásának lehetőségét 2018-ig. A klímapolitika finoman mondva ejtve, szép szín (ha ugyan szín) a fekete.

Kis hazánkban szélsőséges környezetvédők kiharcolják, hogy több tízezer autó égessen el ezer hektoliter számra benzin, dízel olajat feleslegesen, szennyezze a levegőt pocsékolja a pénzét, csökkenjen ezzel a belföldi fogyasztás (a benzint kivéve), őrölve a résztvevők idegrendszerét feleslegesen. Nehéz a városi közlekedés, nehezítsük meg jobban!
Ezt nyilván sokkal könnyebb elérni, mint érdemi megoldást kidolgozni és működtetni.

Egyedüli haszonélvező a materialista világnézet, hiszen ha az idealizmusnak, netán okkultizmusnak lenne hatása, az ötletemberekre szórt átkok már rég személyi tragédiába torkolltak volna.

Ugye már látszik az orvosok elvándorlás hatása, mert egyre kevesebben képviselik a „Ne árts!” szemléletet. Pláne akkor ne piszkáld, ha javítani nem tudod. Ha meg nem tudod, akkor ideje szakmát váltani.

Mi a titka? .

2011-04-13T08:30:00.001-07:00

Mi a titka annak, hogy egy antizseni emelkedhet az EU energetikai főbiztosává? G. Oettinger újfennt minősítette magát, mikor előadta; szerinte a gáztározó rendszerekhez hasonlóan a villamos energia tárolására alkalmas rendszert is ki kéne építeni az EU-ban.

Igen, a vágy már megfogalmazódott mióta a villamos energia napi használatban van. Őokossága, a biztos úr vélhetőleg majd szabadalmi díjat is kér világrengető ötletéért. Fel sem merül benne a kérdés, mibe kerülne mai technológiákkal egy ilyen (végülis mekkora?) energia tároló, visszanyerő és szabályzó berendezés kiépítése, üzemeltetése.
(Valakinek, aki a sziporkafejű közelében van, és nem fél, hogy a zseni kisugárzása megpörköli, fel kellene világosítani eme ötletgyárat, hogy ahol az gazdaságosan lehetséges volt, - pl tározós erőművekkel - ezt a lépést már meglépték)

Ennek az úrnak, akinek ismétlésként mondon semmi energetikai végzettsége nincs, de meg- illetve kinyilatkoztatásai alapján vélhetően műszaki érzéke sincs nem ez az első, de immár hatalomban a harmadik dobása ez.
használjuk ki az EU elnökséget, és a harmadik csapás szellemében küldjük már legalább ötletelvonó klinikára ezt az EU szégyenét.

Akinek az Isten Hivatalt adott .

2011-03-17T04:45:00.000-07:00

Az EU energiaügyi biztosa szerint Európának fel kell hagynia az atomenergia-termeléssel. Günther Oettinger az EP környezetvédelmi bizottsága előtt ismertette a nukleáris erőművek biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos terveket, és kijelentette, különadóval kellene sújtani az atomenergia-használatot. (Bruxinfo)

Nevezett úr jogi államvizsgát tett jogi és közgazdasági képzés után, majd könyvelőként és adótanácsadóként dolgozott ügyvédi irodában – jó táptalaj ez politikusoknak – sajnos az energetikához ezek alapján lövése nincs.

Nem valószínű, hogy önszorgalomból látogatta volna a TIT Szabadegyetemet, már aki emlékszik rá, mi volt az. Tartományi elnökként élharcosa volt a német Ifjúsági Unió harcos törekvésének, miszerint hétköznapi halandóknak tiltassék be a közúti motorkerékpározás.

Szakmai értelemben tehát egy fűtő is valószínűleg több energetikai ismerettel rendelkezik, politikailag viszont megtanulta, hogyan lehet a zavarba esett embereket végtelen cinikussággal kihasználni.

Itt már Napóleoni szinteken van – no nem Bonaparte tábornokra gondolok, hanem Orwell Állatfarmjának malacára/disznajára - , aki jelszavak kiadásában első osztályú volt. „Két láb rossz, négy láb jó!”

Jelszónak még jobb is, mint a biztos úr zászló felirata.

Pár nappal ezelőtti jóslata a pillanatokon belül bekövetkező katasztrófáról anti-Cassandrai volt, a piacok hallgattak rá, lezúgtak, megvalósulni viszont – hát istenem! – nem jött be. Tisztességes emberek ilyenkor lemondanak, nem újabb hülyeséggel állnak elő. Mivel Hivatala van, hallgatósága is van.

Ami viszont nincs, az a normális kiválasztási módszer felelős posztokra.

Ki hátrál? Avagy látjuk e a fától az erdőt? .

2011-03-14T02:51:00.000-07:00

Sok-sok éve Ausztria felé autózva majd Ausztriában is megszokott látvány volt a hazánkból odatartó, rönkfával csordultig rakott kamionok képe. Az sem volt ritka, sőt általánosnak mondhatom, hogy az alpesi házak külső oldala szinte szabványosra – bár nem tudom van e szabványa – hasogatott tűzifával volt az alsó szinten kitapétázva. Gondolom nem csak hőszigetelés és dekorációs elem volt.

Érdeklődésünkre a helyiek elmondták, hogy ugyan Ausztria fajlagosan fa nagyhatalom, de ők tudják, hogy fát lehet venni a világpiacon, erdőt azonban nem.

Hazai erőműveinkben, miket fával etetünk, (persze csak olyan mértékben, hogy rácsaphassuk a plecsnit; „Ez biomasszás!”, mi szorgalmasan erdőt tüzelünk. Nem baj, ha unokáink sem fogják látni.

A „biomasszás” (micsoda undorító szó!) erőművekben érdekeltek nem buták. Maguk helyett az erdőgazdát küldik nyilatkozni, hiszen az ő szájából jóval hihetőbbnek hangzik, hogy ő sem a saját zsebe ellensége. Aki eljutott Adam Smith-ig hátra is dőlhet, majd a piac lerendez mindent.

Hiszen a rissz-rossz fa úgysem jó a bútoriparnak, a jó rönkök pedig ugye odamennek. (Persze ez sem igaz így, mert ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, ha tetszik érteni.)

Igaz, hogy a pozdorja-lemez gyárak leállnak, mert az alapanyagot elfüstöli az erőmű, mert a kvóta jobban fizet; igaz, hogy azok akik fával tüzeltek addig, míg a tűzifa kilója 10 Ft körül volt, most import gázt kell égessenek többet; igaz, hogy nem lehet minden erdőt teletűzdelni erős karhatalommal, mely képes a szakszerűtlen láncfűrészes „gyűjtögetést” megakadályozni, és ezért a gazda inkább elkótyavetyéli a fát az erőműbe, mint sirassa; igaz, hogy a korosabb fa nagyságrenddel több CO2-t köt meg, nagyobb az éves tömeggyarapodása, mint a hüvelykujjnyi kezdőnek; igaz, hogy a mai forint itt van a zsebemben, a holnapi meg tán máséban lesz; igaz, hogy a törvényhozó ezt látja.

Bocsánat, ez utóbbi valószínűleg nem igaz.

Akiknek nincs igazi érvük, mindig egy szaktekintélytől idéznek, azzal söprik le a mást-gondolót. Ez a tekintély sokáig Arisztotelész volt, a Biblia is megfelelt e célra, kis hazánkban ma az Új Szécsényi Tervre osztják sokan ezt a szerepet. Meg van írva benne ez és az, ezt és azt pedig így és csakígy lehet elérni.

Hát nem.
„A”-ból „B”-be sokféleképpen el lehet jutni, akár tankkal is. Csak közben lakóházakat döntünk le, termést taposunk el, fészkeket tiprunk szét.
Azért mert konkrétan nem szerepel az ÚSZT-ben, azért még tilos.

Gázból vétetett, KÁT-tá leszen .

2011-02-27T13:05:00.000-08:00

A kogenerációs erőművek attól lettek kogenerációsak, hogy az eleddig füstbe ment meleg nagy részét hőcserélőn átvezetve sikeresen becsatornázták a hőszolgáltató hálózatba. A maradi távhő kazán nem „puffog ki” villanyáramot, igyekszik minden gázmolekulából hőt csinálni.

Namármost; a cső végén - a több mint két évszázados energia-megmaradási paradigma alapján - nem jöhet ki több energia akkor sem, ha egy része szinusz formát vesz.
Innentől kezdve az energetika átmegy – mint a világon a legtöbb dolog – közgazdaságba, tehát jól el lehet rajta csámcsogni.

Mert ugye kinek a savanyú eperlekvár, kinek a tevetrágya az értékesebb. Az árak dotációjával az éppen aktuális farmernek-berbernek lehet kedvezni.

Ha a gáz ára nő, akkor Arany János fülemile füttyéhez hasonlóan, a hő ára is, a villany ára is nekünk fütyöl.

Akarom mondani, fütyöl ránk.

Ideológiát kár belekeverni, mert attól úgysem lesz magasabb a fűtőértéke.
Sajnos.

Kármentés II., avagy mi a bedőlés?

2011-01-24T06:32:00.000-08:00

Minap egy városépítészeti fejlesztéssel foglalkozó kiadványban olvastam a „devizahitelesek bedőléséről”. Nosza felhorgadt bennem a nyelvész és a pedagógus is, kérdezem kamasz fiamat, szerinte mit jelent ez a szókapcsolat. Reménykedtem, hogy felismeri, nem a hitelfelvevő személyek vesztenek egyensúlyt (pedig igen!), hanem a hitelkonstrukció összeroskadását illetik ilyen verbális képpel.

Válasza nem nyugtatott meg. Neki és korosztályának ez a szókapcsolat nem azt a kis tévedést jelzi, ami mondatrész alanya és tárgya között van.
Szerinte ez azt jelenti, hogy a hitelest átverték. Bedőlt egy ígéretnek, becsapták. Számára ez a „hiteles bedőlése”!

Nem mondom, hogy feltalálta a spanyolviaszt, hiszen más is állította már, hogy a bankok kockázatfeltáró nyilatkozata csak egy darab papír (MIFID tesztnek akkor még híre-hamva sem volt, tehát igaztalanul állítják sokan, hogy vad devizaspekulánsok voltak a hitelfelvevők), ami csak a bank fenekét védi. De védi-e?

Miért fogadjuk el hivatkozásnak, hogy ha 10-15 évig nem volt ilyen árfolyam ingadozás (JPY, CHF árfolyamra gondolok, hiszen az EUR még nem olyan öreg), tehát nem is valószínű, hogy lesz?

Ha egy 20 éve nyugodt folyó (tudom ez hazánkban elég ritka) árterébe kiadnak építési engedély, az ár meg viszi a 21. évben amit lát, az engedély kiadóját kérdőre vonják. Adott esetben állnia kell a kártérítés arányos részét is. A vörösiszap tározók gazdáitól sem fogadják el vélhetőleg védekezésül az ókori építési engedélyeket.
Jó gazda módjára jártak-e el a bankok, mikor az USÁ-ban a nem első osztályú hitelesek válsága elkezdődött, és elindult Európa felé a szmötyi?

Nem komolyan kérdem, hiszen a válasz ismert. Ha látták is a veszélyt, tenni nem tettek semmit. Nem hívták fel a veszélyre a figyelmet, tehát a kockázat feltáró nyilatkozat onnantól érvénytelen, nem ajánlottak áttérési lehetőséget, viszont jól felszerelkeztek ügyvédi és végrehajtói gárdával.

Adott tehát három tényállás.

1.Megtévesztjük hitelfelvételkor az ügyfelet a veszélyek elbagatellizálásával.

2. Tévedésben tartjuk, nem tájékoztatjuk folyamatosan az új, a hitelt fenyegető veszedelmekről és a megoldási módokról.

3. Hasznot szedünk be a megemelt részleteken és a kényszerárverezett ingatlanokon és ezzel kárt okozunk.

Tetszik tudni mit definiál ez a triumvirátus? A CSALÁS bűntettét. Ilyen mértékű csalás büntetési tételeként még az államosítás sem lenne túlzás.

Kármentés .

2010-12-12T09:03:00.000-08:00

Itt az ideje, hogy feltárjam a banki hitel károsultak egy részének túlélésére vonatkozó javaslatomat.

A riasztó adatok (forrás: PSZÁF, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete): 105.000- olyan ingatlan létezik Magyarországon, amelynek a tulajdonosa már több mint 90 napja elmaradt a részletek fizetésével, százezer szerződés már korábban bedőlt, és a harminc napon túli késők is százezren vannak. Tegyük fel, a számok igazak, és tényleg 3-400 ezer ingatlan tulajdonosát fenyegeti egzisztenciális csőd.

Ez a szám akkor is óriási, ha tudjuk, hogy minden statisztika bizonyos értelemben rossz. Milyen értelemben? Tegyük fel egyszer megcsúsztam 32 nappal, tehát egy hónap kvázi ’kiesett’ a törlesztésből. Ha a továbbiakban minden hónapban be is fizetem a tartozásom havi részletét, akkor is 30 napon túli betegnek számítok. Értelemszerűen a dolog extrapolálható 90 napra is.

Más vetületből, elég az elmaradáshoz 1 forint hiány is, más késő vagyok, tehát az üzlet banki részről felmondható. A maceratúra elindításához nem kell többhavi abszolút zéró befizetésnek fennforognia, fillérekkel kezdhető.

Hiába pampogok, hogy ez azért akárhonnan nézzük, jó erkölcsbe ütköző, hogy kótyavetyére kerül a többmilliós hitel, és ezzel anullálódik az eddigi tetemes befizetésem is, sajnos a szerződést már eleve erőfölényből kötötték, én/te a megtámadási egy évből nagy valószínűséggel kicsúsztunk. Ugyan senki nem tartott az adós fejéhez puskát (majd megteszi most ő maga), hogy vegye fel a lakáshitelt, de a veszélyekre való figyelmeztetés is kimerült abban, hogy „Még nagyon megbánhatod ám, mégis akarod?”

Mivel ezek polgárjogi szerződések, nem lehet a bankokat méltányos magatartásra kényszeríteni. Egyedüli megoldás a szerződések kölcsönös módosítása. (Hogy a kölcsönösségben partnerek legyenek, a színfalak mögött győzködni kell őket).

Ha az adós csak a kamatot törleszti, a bankot kár már nem éri! A tőkét úgyis újra be kéne fektetnie, az új hitelt el kéne bírálnia, újabb kockázatot kell futnia. A haszna a kamatból megvan, (a szivattyú működik, hogy klasszikust idézzek), nyaralhat kényelmesen. A mai számítástechnikával ez nulla forint többletköltséggel megoldható.
Az sem jelent bármely banki érintett kijelentésével ellentétben többletköltséget, ha néha-néha egy-két(ezer) forint többletet csenget a pógár,és azzal és annyival a tőkerész csökken attól a pillanattól.
Ha az eddigi riasztási érték helyett, ami ugye 1 forint*hónap, - bár ezt a dimenziót csak a bank ismerte eddig, - hanem a tartozás és a futamidő szorzatára vetített valamely (nem milliomod százaléknyi!) arány, máris szabadabban lélegezhetnénk.

Bizony, így akár élete végéig is adós maradhat valaki. Ez tény. Az is tény, hogy nincs annyi híd hazánkban, aminek az aljában elférne ez a rengeteg (sokszor kisgyermekes) család.

Sajnos az is tény, hogy vannak, akiknek ez a módszer sem segít. Ott cizelláltabb megoldásra van szükség, valódi áldozathozatalra. Hogy minek mutatunk be áldozatot? Az aranyborjúnak.

Kelt: egy keresztény országban, több ezer évvel az aranyborjú (így csupa kisbetűvel) után.

Xerxész örökösei .

2010-11-20T02:16:00.000-08:00

Olybá tűnik I. Dareiosz fiának szellemi örökösei ma is köztünk élnek. Talán emlékszünk még sokan az ókori történelem érdekességei közül arra a bugyutának tűnő sztorira, miszerint fent említett perzsa uralkodó a tengert okolván a hellének elleni háború egy vesztes mozzanatáért büntetésből megkorbácsoltatta azt. (Adót, pénzbüntetést nem tudott ugyanis kiróni rá)

Már februárban hallottuk a média csatornáin a gaz szálló por okozta fenyegetésről. No nem azt hallottuk, hogy ennek egészségre káros határértékét mi alapján határozták meg, hanem azt, hogy évi 35 poros nap után az ország komoly pénzbüntetésre számíthat.

Vajh mi értelmes gondolat vezérelhette a tisztelt EU törvényhozókat, mikor ezt megálmodták?

1. A pénzbünti elnyomja a port vajon?
2. A beszedett sarcot erre a célra fordítják országunk helyett?
3. Arra inspirálja ez a kisembert, hogy ne üljön porkeverő eszközbe, nehogy hőn szeretett hazája fizetni kényszerüljön?

Á, dehogy!

Azt akarják jelezni, ideje szélvédő falakat felállítani az ország körül és benn is, mert szélcsendben kevesebb a felkavart por.
Hallottam olyan megfejtést is, hogy ebből képeznek alapot az országok lebetonozásához vagy leaszfaltozásához, mert akkor is kevesebb lesz a szél által felragadható por.
Esetlen innovációs intézetet finanszíroznak belőle, amely kikutatja hogyan lehetne megkorbácsolni a bitang szelet, hogy tanuljon belőle. Már a neve megvan: Xerxes Institute-nak fogják hívni.

Nem akarok Góg és Demagóg fia lenni, de ez a szitu olyan, mintha szerencsétlen kolontáriakat nem kártalanításban, de legalább kárenyhítésben részesítenék, hanem kirónának rájuk egy megabírságot, mert tönkrement a földjük, házuk, életük.

Az sem vigasztal, hogy London is hasonló poros cipőben jár, s a többiek talán azért nem, mert esetleg kevésbé becsületesen mérnek.

Esetleg kérjük meg a nyuszit, húzzon le a halállistáról. Vagy legalább az önsorsrontó törvényeken kezdjük a deregulációt.

Használjuk ki, hogy Perzsia úgysem része (még) az EU-nak...

Csak a kezemet figyelje !

2010-11-06T02:14:00.000-07:00

Jövőre lenne 100 éves Rodolfó (született Gács Rezső), az itthon méltán híres, és talán sokunk számára ég emlékezetes Bűvész. Mester volt, aki tisztelte közönségét.
Ha a trükköket el is feledtette az idő, a szinte refrénszerűen felhangzó mondatok mélyen beivódtak a memóriánkba. Kedvenc mondása volt: „Vigyázat, csalok!” S hogy önmaga leleplezésében segítsen, gyakran kiszólt a publikumnak: „Csak a kezemet figyelje!”

Világos volt az üzenet, az számít, mit csinál, nem az a szöveg, amit közben hallottunk.

Hogy is jön Rodolfó egy tech-blogba?

Analógiaként. Ahogyan miss Marple-nak a valóság kiderítéséhez legtöbbször egy-egy analógia segít, így derülhet fény a valóságra az energetikai és egyéb különadók hatása tekintetében. Ha aggódott volna valaki, hogy csökkennek a beruházások ennek hatására, már jöttek a cégek csúcsvezetői szájából vett idézetek, :..a beruházási tevékenységet a különadó nem fogja vissza.

Huh. Ez megnyugtató.

De van ám más is a spájzban. A gazdasági megtérülés, az EU energiagazdálkodási tervei, a környezetvédelmi szempontok felülírják a korábbi (négy éve kezdődött) elképzeléseket. Leáll tehát a Mátrai Erőmű Zrt. 300 milliárd forintosra tervezett kapacitás bővítése. A beruházók (MVM Zrt., RWE Hungária) az indoklásban nem is rejtették véka alá, csak betagolták a többi, korábban is létező megoldandó kérdés és nehézség közé a jelenlegi pénzpiaci folyamatokat, s a beruházás pénzügyi instabilitását.

Ismervén a mechanizmust, biztos vagyok benne, hogy bármilyen fejlesztési folyamatot minden fázisában folyamatosan elemezni kell. Előfordulhat, hogy a legjobb döntés veszni hagyni az eddig befektetett energiát pénzt. Olcsóbb, mint eszetlenül végigvinni egy programot és a végén szembesülni avval, mekkora marhaságot tettünk. Azonban az öndicséret sem feledtetheti az addig elköltött pénzügyi veszteséget.

Nem tudom milyen súllyal szerepelt a végső döntésben az energetikai cégeket sújtó nemrégiben bejelentett adó.

Én csak a kezeket figyeltem.

(Miss Marple a képzelet szüleménye, a valósághoz való hasonlítás a véletlen műve)

Pusztába kiáltott szó .

2010-10-25T08:48:00.000-07:00

Gyermekkoromban kicsit félve, kicsit kíváncsian kerültem ki azokat az embereket, akik láthatóan magukban beszéltek, motyogtak vagy éppen kiabáltak bele a (vak)világba. Nem volt normális dolog, persze a felnőttek eltűrték, hiszen beteg, rosszabb esetben részeg volt az illető.

Manapság semmi meghökkenést nem kelt, ha valaki a levegő magyaráz, a semmire hadonászik. Előbb-utóbb észrevesszük a fülhallgatót fülében és így már az is magyarázatra lel, miért kiabál sok esetben. Nem hallja saját hangját. Mi bezzeg halljuk, bár abszolút nem érdekel mondandója. Tinédzserek kommentálják beszólásokkal (ha nem a saját fülhallgatójuk által kínált valótlan világba merültek), másokat csak szimplán zavar.

A szemünket be tudjuk csukni ha valamit nem akarunk látni, a fülünket csak demonstratív mozdulatokkal. Akkor persze mi lennénk a modortalanok, bunkók.

Közben emberünk elégedetten dicséri meg magát, milyen hatékony: közlekedik, újságot olvas, reggelizik, távügyintéz egyszerre.
Hiszi ő! Agyunk igazából nem képes egyszerre ennyi dologra figyelni. Valamelyikben biztos hibát vét. Esetleg nem emlékszünk helyesen a megbeszéltekre, elnézünk egy lámpát, leesszük a ruhánkat, nő a rossz stressz. Dupla munka, fele haszon.

És még bolondnak is néznek…

Meztelen háromkirályok .

2010-07-26T03:30:00.000-07:00

Hirtelen rátört a szapora a három nagy hitelminősítőre miután Obama elnök aláírásával életbe lép a törvény Amerikában, miszerint a hitelminősítők nem fecseghet világba mindenféle sületlenséget, vagy ha teszik, vállalják is annak minden ódiumát.

No lett is mindjárt hírzárlat Moody’s, Fitch és S&P háza táján! (Ami persze nem akadályozta meg őket abban, hogy – netán jó pénzé’ – ne minősítsék le Magyarországot, mert arra nem vonatkozik az ominózus törvény).

No ennyit a szakmai felelősségről. Módosítandó tehát a mondás is: Ha ló nincs, jó lesz szamár is, mert a szamár nem lesz jó, sőt rossz lesz.

Ezek az immár lemeztelenült szamarak eddig sem nagyon húzták előrébb a világ szekerét, ideje szalámit csinálni belőlük.

Gyermekkoromban valamelyik felmenőm mesélte, hogy a világháború előtt élénk reklám viadal folyt a bőrtalpú és gumitalpú cipő között. Független szakértők ecsetelték az egyik előnyét, a másik hátrányát, majd másnap megjelentek a cáfolatok és ellenszakvélemények.

A végén kiderült, amit a kedves olvasó már gondolom sejt, vagy tud is: mindkét cipőfajta azonos érdekszférába tartozott, a szakértőket hol a jobb zsebből, hol a balból finanszírozták.

Akinek esetleg nem esett még le a párhuzam, javaslom vegyen fel hitelt, az gyakorta megvilágosító hatású.

Minőségbiztosítás .

2010-06-28T04:00:00.000-07:00

Hétköznapi eset, bár ez konkrétan hétvégi esetként indult. UPC drága, vasárnap déltájban úgy döntött kiszolgáltatottá, nem pedig kiszolgálttá teszi körzetünkben ügyfeleit. Úgy 20 óra türelmes várakozás után a jámbor ügyfél, kinek üzleti ügyei is interneten intéződnének, veszi a bátorságot felhívni mobilon (minek számát a kedves szolgáltató is tudja, de hát drága az sms, tudjuk, és nem tájékoztatásra való) Őfőtársaságát, aholis végighallgathatja a lelőhetetlen akciókat, megtudhatja, hogy „Minőségbiztosítási okokból” a beszélgetést, amiből végül nem lesz semmi, rögzítik. Az fel sem merül, hogy az állampolgár tiltakozhat e ez ellen.

Automatikus ügyfél azonosítás után közli a T. Kuncsafttal azt, ami miatt az zargatni bátorkodta a Magas Társaságot, hogy azon a szolgáltatási területen műszaki hibája van, kis türelmet, gyógyítják.

Hiába no, nagy dolgot tudtunk meg, miszerint nem itthon/irodában a beltéren leledzik a baj forrása, hanem a zord kinti hálózatban. Máris ugrásszerűen emelkedett a minősége a szolgáltatásnak!

Az automata azonban nem lankad. Javasolja, hogy a hibakereső menüt – mert nekik olyan is van ám! - nézzem meg az interneten (!) – amit momentán nem tud szolgáltatni. Ha netán kígyónak méltóztatok lenni, a K menüpont alatt bele is haraphatok saját farkamba. Így a kör alakot felvéve egy végtelen minőségi spirálba kerülünk a fejlődés határa a csillagos ég, sőt tovább!

„Kitartók kuncsaftok leszerelése” menüpont. Egyes megátalkodottak szeretnek élő személyekkel beszélni, megpróbálják tehát a 0-s gombbal Kapcsoljuk Ügyintézőnket kisasszonnyal, fiatalemberrel próbálnak kommunikálni. Kis éji/napi zene után finom átfogalmazásban tudtunkra adatik, hogy úgy látszik túl sok időnk van mert az ügyintézőre aztán várhatunk! De csak hallasd nyugodtan a zenét, a mobilosokkal (hisz másképp elérhetetlenek vagyunk) risztelünk a bevételen.

Kérem tehát a UPC-t ne fokozza a minőséget elviselhetetlenre, a saját hármas követelményének: - Utolérhetetlen, Példátlan, Csodálatos – így is bőven megfelel.

Ja, kíváncsian várom a számlát, mibe is fáj majd ez a csúcsminőség.

Vissza a jövőbe .

2010-06-25T01:59:00.000-07:00

Többször csodálkoztam rá, milyen örömmel kap fel a média egy-egy hírt, és adja tovább bármiféle kritika nélkül. Most a bankadó alkotmányellenessége a sztártéma. Felreppent, miszerint a bankoknak a 2009. december 31-i mérlegfőösszegük után kellene befizetniük az elvonást. Az adókulcs 0,4–0,5 százalék lehet.

Noha a Bankszövetségnél véleményt csak a tárgyalások végleges lezárása után tudnak, akarnak mondani a tervezetről, megkérdezett adószakértők szerint (szakértő ugyebár az, aki a témában már a legtöbb hibát elkövette) máris látszik: egy ilyen szabály szinte biztosan alkotmányellenesnek bizonyulhat. Az ok szerintük egyszerű, egy múltbéli állapot, a 2009 végi mérlegfőösszeg alapján vetnék ki az adót, míg maga a törvény csak idén lép életbe. Márpedig visszamenőleg jogszerűen nem lehet adókötelezettséget megállapítani.

Eme szakértők szerint a legtöbb adó szintén alkotmányellenes (érdekes, az USA-ban 200 éve még nem volt adó), hiszen társasági adót is utólag fizetünk, szja-t is, kommunális adót is egy előző állapot alapján, sőt még a helyi adót is. Ami egy fiktív jövedelemre van alapozva, az a társaságok adóelőlege, amit viszont soha egy adószakértő sem támad, pedig az meg nem keresett pénz adózása. Jobb esetben megkeresed, rosszabb esetben futhatsz a pénzed után.

Az visszamenőleges hatálytalanságot eleink azért találták ki, hogy elkerüljék a problémát miszerint; ha a nagymamám fiú lett volna a nagypapám lett volna é? Magyarul: feltételezzük, hogy más információ birtokában másképp cselekszünk, másképp döntünk. Vajh a bankok orvul nem növelik a mérlegfőösszegüket, ha tudják mily cudar elvonások jönnek? Inkább átadják a konkurenseiknek a terepet, lebontják a márványpalotákat, mert a mérlegfőösszegben szereplő pénz dolgoztatása nem termel ki ekkora profitot? Ezt – ingyen – senki nem hiszi.

Ha a fenti gyengus érv lepattan az Alkotmánybíróságról, akkor a törvény mélyebb gyengeségei viszont vígan lubickolhatnak.

Mindent bele? .

2010-06-01T04:21:00.001-07:00

Nem irigylem a BKV-s dolgozókat. Az összes sajtóorgánum a BKV házatáján fellelt, vagy úgy gondolt, hogy ahhoz köthető visszaéléseken és visszaélés gyanús ügyeken csámcsog, közben hébe-hóba hallani csak, hogy az ott dolgozók nagy, meghatározó része nem deviáns munkavállaló, nem sarokházat akar, (de már idén!) New York-ban, csak normális munkával szeretné eltartani családját, relatív biztonságban tudni jövőjét. Ezeknek az embereknek lelki teher a folyamatos békávézás, ami óhatatlanul megbélyegzi őket is.

Éppen ezért - noha tudjuk, hogy a shownak menni kell! - bánjunk csínján az újabb ócsárló hírekkel. Pontosan fogalmazva, a csúsztatásokat elkerülve adjanak róla számot, ha már.

Kínában gyártott, ám némethonban átcimkézett mozgólépcső elemeket építettek be az uniós támogatással felújított metróba, szól a hír. Ugyanazon híradásban már az ítélet is kész, az ügy besoroltatik a többi panama közé anélkül, hogy megtudnánk, vajon mit ír elő az uniós támogatás arra az esetre, ha sztrájk van a tendernyertes európai beszállítónál, vagy ha a megrendelő uram bocsá' át lett verve.

Szokás, hogy nagyobb értékű berendezéseket a gyártás helyszínén vesznek át, mint itt a mozgólépcső elemeket. Noha szerintem egy lépcső nem egy nagy műszaki csúcsteljesítmény, de legyen. A helyszíni átvétel gyakorlatának praktikus indokai vannak, (pl kifogásult árut ne kelljen fölöslegesen utaztatni stb.) de az átvevő az esetek nagy részében nem találkozik a félkész termékkel.

Tudom, hogy egy rövid hírben nincs idő körbejárni, szerzők tekintetében általában nincs szakértelem boncolgatni egy témát. De ha valaki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul. Mert a végén azt hiszik, szidják az anyjukat.

Erőművi on-shore lovagi torna .

2010-05-22T11:49:00.000-07:00

Esélye sincs az MVM harmadnyi seregének, hogy visszatartsa a Dunamenti Erőmű Zrt. többségi tulajdonosát (Electrabel SA) nyolcmilliárdnyi nyereség forint adómentes haza-síbolásától. Az eredeti nyereség nem egész 7 százalékát itthon hagyták, amiből nekünk, az MVM-nek marad 1,7 %, de osztalékot nem fizetnek. Mint tavaly sem.

Teszik ezt az után, hogy a hosszú távú vásárlási megállapodások (thm) – amik a kirablásunkat betonozták be – az EU-ban tilosak, tehát beszüntetendőek. Hogy szegény nyomorgó Electrabel csődbe ne menjen, a Budapesti Erőmű Zrt-vel és a Pannon Erőmű Zrt-vel együtt 179 milliárd forint kompenzációt (beh szép szó – nekik!) kaptak.
Hát ez persze nem elég, a nyolcmilliárdot az erőmű az anyacéggel kötött swap-ügylet keretében az orrunk elől, lehet válogatni: kitalicskázta, Nokiás dobozozta, vagy amit akartok.

Gondolom a swap ügylet teljesen ellentétes tagja is a fiókban, vagy a winchesteren hevert, ha netán az árfolyamok ellenkező irányba mozdulnának. Csak azt a szerződést kellett elővenni, ami alapján az anyacég nyer, lévén utólagos elszámolás van.
A furcsa csak az, hogy az MVM-nek ehhez nincs hozzászólása.

Lehet, hogy a pécsi vizes módszert kellene alkalmazni?

No nem lepedőt ráhúzni, hanem elhúzni. A nótájukat. Vagy elhúzatni. A belüket.

Hagy füstöljön! .

2010-05-06T00:07:00.001-07:00

Szeretnék egy kicsit a magyar autó-tuningolásról írni. Az utakon közlekedve egyre gyakrabban találkozhatunk sportosabb kinézetű autókkal. Aki egy kicsit ismeri a típusokat, az jól tudja, három féle tuning létezik.

Az egyik az optikai, a második a technikai, a harmadig pedig a kettő egyvelege. A magyar emberek pénztárcája általában csak a kisebb díszítőelemek „felaggatását” teszi lehetővé az autóra, amivel nincs is semmi gond. Természetesen itt is lehetne Ízlések és pofonok szerint szelektálni, de ezt döntse el mindenki maga. Egy kicsivel több pénzből már optikai szetteket lehet a boltokban vásárolni, amelyek már magukra vonják a tekinteteket. Ennek a kategóriának jelentős hányada megfigyeléseink szerint 100 lóerő alatti motorral rendelkező autót tud magáénak.
Ők azok, akik szívesen versenyeznek utcán, autópályán, de egy emelkedőhöz érve már meghunyászkodnak.
Pontosan ezen hibának kiküszöbölésére jön a második kategória, a technikai tuning. Itt azért már húzósabb összegekről beszélhetünk, ám mégis találkozhatunk velük naponta többször is. Manapság a dízel hajtás éli reneszánszát, hiszen a technika az utóbbi években nagyon sokat fejlődött ezen a téren. Gondoljunk csak a Le Mans-i 24 órás viadalokra, ahol a dízel autók sorra nyerik a versenyeket. Onnan ismerhetőek fel ezek az autók a közúton, hogy előzésekbe bocsátkozva padlóig nyomott gázpedál állásnál épp csak akkora füstfelhőt eregetnek ki a kipufogón, hogy a háttérbe szorult autós semmit se lásson.

Sajnos ez nem az ő hibájuk, ez a tervezés hibája. Itthon rengeteg tuningbolt létezik, és számtalan variációban ontják a maguk vagy más által megírt chipeket (Rudolf Diesel forogna a sírjában). Megjegyzem, legtöbbjük többet árt, mint használ. Sok embert ismerek, akik aktív résztvevői a magyar, esetleg külföldi versenysportnak és ennek révén kitanulta a programozás minden csínját-bínját. Ők azok, akik Nyugat-Európai szinten a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve írják a szoftvereket. A dízelmotornak van ugyanis egy füstölési határa, amely fölött rohamosan megnő a kibocsátott koromrészecskék száma, mivel szó szerint ömlik a hengerbe az üzemanyag. Sokan így tesznek, a megnövelt turbónyomás mellé jó sok üzemanyagot engednek. Pedig ennek nincs nagy létjogosultsága. Hiszen külföldi kollégáik ugyanazt a teljesítményt a füsthatár alatt is képesek kihozni a motorból. De ehhez érteni kellene. Léteznek Angliában, Németországban olyan tanfolyamok, ahol ezt meg lehet tanulni. Tény, hogy nem olcsók, de aki ezek közül elvégez akár csak egyet is, nagy megbecsülésre tehet szert hazánkban. Az ilyen ugyanis ritka, mint a fehér holló.

Visszakanyarodva a harmadik típushoz, ehhez kell a legtöbb pénz. Egyre több és szebb autó gördül ki a különféle műhelyek ajtaján, és ez esetben már beszélhetünk valódi építésről-szépítésről. Komoly mérnöki munka áll a hátuk mögött, gyakran saját fejlesztések is gazdagítják technikájukat. Néhányuk külföldi versenyeken is komoly helyezéseket ért el, rájuk nagyon büszkék lehetünk. Lassan, de biztosan azért nálunk is fejlődnek a szakágak, egyre több rajongót vonzanak a versenyek. Ez persze teljességgel érthető, hisz itthon nincs akkora hagyománya az autóversenynek, mint nyugatra. De bíztatni szeretnék minden építőt, versenyzőt, rajongót, egyszer elérünk arra a szintre is.
A füst is felemelkedik…
Sch. L.

Nyári ürömök .

2010-05-03T09:07:00.000-07:00

Ha újra itt a nyár és meleg az idő, az ember strandra jár, azaz csak járna, ha volna mivel. Mert a meleg nem tesz jót a vasútnak sem. Évről évre nagyobb problémát jelentenek a nyári meleg hatására felpúposodott, deformálódott sínek.

Történt ugyanis, hogy tavaly nyáron, az egyik hétvégén kedvünk támadt leruccanni a Balatonra egy kis fürdőzésre. Igazi hőség volt, az árnyékban is szinte elviselhetetlen. Úgy döntöttünk, autó helyett vonatozunk egy kicsit (a Balatoni szabad strandra való leutazás olcsóbb volt, mint a pesti strandbelépők), hiszen a hűtőtáskában lapuló jéghideg (alkoholmentes) sör ízére gondolván a vezetés élményének vágya hamar szertefoszlott. Szombaton hajnalban indultunk, mert ekkor még viszonylag el lehet férni a másodosztályú kocsik valamelyikében. Nem mentünk messzire, csak Siófoktól is keletebbre lévő szabad strandok egyikére, hiszen a jegyek árai igen elrettentőek voltak. Lehet, hogy kocsival jobban megérte volna? Na mindegy, ha már így döntöttünk nincs visszaút. A kora reggeli utazással igazán nem is volt gond, a „gyors” betartotta a menetrendet, csak a szokásos 27 percet késve értünk a célmegállóhoz (30 perc késés után lehet visszaigényelni a jegy árát, ha visszaadják).

A parton töltött két nap után szerettünk volna ismét haza jönni, ám ez már kicsivel nehezebbnek bizonyult. A Siófokról indított gyorsra mi még fel tudtunk szállni, sőt még ülőhely is akadt, ám később annyian lettünk, hogy már az állók is nyomorogtak, mint heringek a konzervdobozban. Furcsa volt, hogy a vonat nagyon lassan halad, és fél óra alatt már meg is tettünk öt kilométert. Képzeljék csak el, milyen az, amikor a három másodosztályú kocsiból álló szerelvényre (persze csúcsidőben az első osztályú vagonok többen vannak, mint másodosztályú társaik, és persze üresek is) felzsúfolódik néhány száz utas, majd a kinti ötven fok bent már négyzetesen nő.

Levegő nincs, hiszen a vonat 15km/h-s átlagsebessége nem idéz elő figyelemre méltó légvonatot (magyarul huzat). Kalauzt nem láttunk, meg is lincselték volna a szerencsétlent. Bár mondhatta volna, hogy fáradjunk át az első osztályra, mert ott még el lehet férni, de valahogy ez nem történt meg. Még szerencse, hogy a hűtőtáskában volt négy ásványvizes palack, amelyből hármat megittunk (tehát a napi ajánlott folyadékbevitelt már fél óra alatt túlteljesítettük), egyet pedig a fejünkre locsoltunk, hogy ne kapjunk hőgutát. Volt, aki rosszul lett, és olyan is, aki elájult.

Végre megérkeztünk a Délibe, ahol az órámra pillantva konstatáltam, hogy a hozzávetőlegesen nyolcvan kilométert majd négy óra alatt tettük meg. A 20 km/h-s átlagsebesség kicsit elszomorított, lehet, hogy kerékpárral kellett volna mennünk.

Kérdésünkre, hogy mi történt, azt válaszolták, hogy a sínek a melegtől deformálódtak, így még a jegy ára sem jár vissza. Nálunk ezt is megtehetik.
Azért érdekelne egy két dolog, mert laikus vagyok ebben a témában. Például, hogy az ausztrál sivatagban miért tud a vonat gyorsan menni, vagy az osztrák vonatok hogyan lehetnek klimatizáltak, mikor a jegyek kevesebbe kerülnek ott, mint itthon. Fura dolog ez, nem?

Most olvasom, hogy a vasárnapi hőségben a budai oldalon a sínek felpúposodtak a „hatalmas” melegben (április 25.-én), de nincs baj, hiszen a villamosok a két végállomástól valameddig járnak, az ominózus részen pedig a hetes buszra átszállva elérhetik céljukat az utasok. Azért nagyon kíváncsi lennék, hogy az ellenőröket ilyenkor tájékoztatják, hogy ne kelljen az átszálláshoz új jegyet lyukasztani? Nagy a baj. Mind vállalati, mind nyári meleg szinten. Mi lesz itt idén, ha tényleg jön a kánikula?

Csak tudatosan! .

2010-04-29T13:56:00.000-07:00

Úgy tűnik, gondolkodásunk a rendszerváltás óta egyre inkább jó irányba fejlődik. A közlekedési morál ugyan kissé romlott, de ez a minőségi útjainknak és azok folyamatos toldozás-foldozásos munkálatai miatti lezárásoknak, vagyis a dugóknak köszönhetők. A munkába járás máig legfontosabb eszköze az autó pedig egyre nagyobb szerephez jut a válság ellenére is.

Az autópálya matrica eladásokból is jól látszik, hogy az emelkedő üzemanyag árak ellenére is szívesen használjuk járműveinket. A családok kezdenek tudatosan gondolkodni autóvásárlás terén. Megfigyelhető ugyanis, hogy a família a tagok száma szerint vesz járművet, és egyre jobban odafigyelnek a fenntarthatóság és a fogyasztás problémájára is. A még gyermekáldásnak nem örvendett fiatalok ráébredtek, hogy nem csak a száz kilométeren húsz literes fogyasztású benzinfaló szörnyetegekkel lehet eljutni A-ból B-be, hanem van ennek egy lényegesen pénztárcabarátabb módja is.

A statisztikák alapján egyre többet veszünk kisautót. Főleg a városi emberek a munkába való bejáráshoz használják őket. Tudatában vannak, hogy itthon és sok más országban is még mindig csak 130km/h az autópályán megengedett maximális sebesség, és az átlépésekor kiszabott bírságok nem a mi pénztárcánkhoz vannak méretezve. És akkor még nem említettem a vagyonadót és a teljesítményadót, ami az erősebb járműveknél akár csillagászati összegekre is rúghat. Aki persze az utcán akar száguldozni, annak ilyen kocsit kell vennie. Ám a fiatalok is kezdenek rájönni, hogy kisebb összeg ellenében autóikat az egyre többször hirdetett versenyeken is kipróbálhatják. Márpedig aki egyszer ráérzett az ízére, az később már csak ott fog gyorsan hajtani.

A másik dolog az egy autóban egy ember probléma megoldása lenne. Sokan felismerték, hogy az útjukba eső kollégákkal közösködve az üzemanyagon jóval olcsóbb a bejárás, és a jármű is jobban ki van használva. Kis családnak kis autót érdemes venni, mindig a kihasználtsági szempontokat kell figyelembe venni. Persze lehet, hogy például építkezéshez szükséges egy kombi vagy egy kisbusz, de itt most a már egzisztenciával rendelkező famíliákra gondolok. Szerencsére vagy sem, az autópiac most nagyon mélyponton van.

A kisebb kategóriájú használt és új autók ára is csökkent. Akinek tehát volt egy kis pénze félretéve ínségesebb időkre, az most kedvére csemegézhet a bőséges kínálatban. De az is, aki kényelemre vágyik – tegyük fel, sokat ingázik külföldre-, hiszen a luxusadó miatt a nagyköbcentis járművek ára iszonyatosat zuhant.

A nemsokára forgalomba kerülő elektromos autóknak is várhatóan nagy sikerük lesz, hiszen ezek még –fejlettségükhöz mérten- inkább csak a városi közlekedésre alkalmasak. A nagyobb cégek is megmutathatják a világnak és a versenytársaknak, mennyire élen járnak a környezetvédelemben, és az időszakos járműpark cserénél már a „zöld” autókat részesíthetik előnyben. Ha pedig egy folyamat egyszer beindul…
Sch.L.

A kritizálhatatlan massza .

2010-04-24T05:08:00.000-07:00

Megint eldugul a főváros, ezúttal nem a gépkocsiktól, hanem a felvonuló kerékpárosoktól. A szervezők szerint „A tavaszi Critical Mass legfőbb célja, hogy még többen válasszák közlekedési eszközként a kerékpárt.” (idézet a magyar honlapról)
Szerintem a szervezők ezt a meggyőzést túlbonyolították. Minekutána elzárják a forgalmat a gépkocsik elől, magyarán megtiltják az adott területen a használatát, naivan rákérdeznek: Miért nem kerékpározol?

Nem választási lehetőséget kínálnak, kikényszerítenek egy döntést: gyalogolsz, vagy bringázol. (Persze otthon is maradhatsz). Nem baj ha öreg vagy, szédülsz a bringán, netán nem is tudsz. (hát ember az ilyen, minek él egyáltalán?) Az sem baj ha nem praktikus rajta bevásárlószatyrot vinni, az se baj ha nem akarod a sokadikat ellopatni, sokadszor feljelentést tenni, majd értesülni a nyomozás eredménytelen lezárásáról. Az sem baj, ha a hirtelen záportól elázol, netán a munkahelyeden nem tudsz átöltözni. (Ismerek ez alól kivételt)

Mérnök szemmel ez számomra diktátum, nem meggyőzés. A diktátumnak pedig zsigerből mindenki ellenszegül. Ki erőszakosan, ki destruktívan. Egy biztos: a szimpatizánsok száma nem nő, csak csökken ezzel az akcióval. Mondhatnám kampánnyal, de hát kampánycsend van.

Nem akarok érveket sorolni a városi bringázás mellett, sem pedig ellene.
Tudvalevő, hogy egy várospolitikus sem mer ellentmondani egy ilyen szervezet követelésének, mert ráragasztanak valami embertelenségre utaló jelzőt. Inkább vigyorogva engedélyezik, s kényszer-mosolyognak a kameráknak: Látjátok milyen trendi vagyok?

Javaslom azonban minden újkori misszionáriusnak, hogy ne mások akadályozásával, nehézségek támasztásával végezzék hittérítő tevékenységüket. Próbálják meg elfogadnia többiek döntését.

Mert még a végén megeszik őket a kannibálok…

A Föld sötét órája .

2010-04-15T06:51:00.000-07:00

Március utolsó szombatján a sötét oldal hatalma tovább terjedt. 20 óra 30-kor sötétbe borult a világ; a setét minden fizikai tényt megcáfolva az ötletgazdák fejétől kiindulva több száz városra kiterjesztette uralmát.

A felhívásban, mely eme tettre buzdított az szerepel, hogy tegyünk a klímaváltozás ellen. Nem globális felmelegedést emleget, klímaváltozást, ami lehet lehűlés is. Döntsd el Te!

A megoldás erre is, arra is ugyanaz, kapcsold ki az elektromos fogyasztóidat!
Nem kell dicsfényt a katedrálisoknak, nem kell díszfény a hidaknak, az Eiffel toronynak.

Igaz is: ki volt az a szarvasmarha, aki a villany kitalálta, hogy aztán jól befűtsön vele a Földnek?
Minek díszvilágítunk egyáltalán? S ha már az üzlet ilyen szépen beindul – pár év alatt ezernél több megszédített város – miért kapcsoljuk vissza egy óra múlva?

A'propos! Ha egy óra áramszünet segít a Földnek kettő, három, négy stb. még többet segít, vagy nem?

Miért is készítünk szobrokat, miért díszítjük az lábos oldalát, miért hordunk gyűrűt, aranyláncot? Csupa pazarlás idővel, anyaggal, energiával.
Ha a lelkiismeret furdalását akarja elhallgattatni a szervező, akkor előbb gondolkozzon el a követendő irányon, s aztán menjen egyértelműen arra.
Az igaz, elgondolkozni sötétben is lehet…

Hát egyenek kalácsot!

2010-04-07T01:05:00.000-07:00

Állítólag Marie Antoinette, francia királyné, értesülvén a nép nyomoráról, s hogy sokaknak kenyérre sem futja, a fenti korszakalkotó javaslattal gondolta kezelni a problémát.

Most már biztos vagyok benne, hogy van reinkarnáció, s az ötletdús királyné újjászületett. Újjászületett azok közül valakiben, akik 22 milliárd forint támogatást ítéltek meg a kecskeméti Mercédesz gyárnak. Nincs pénzünk a sárgamatricás – állítólag, de nem bizonyítottan környezetszennyező – öregecske autóinkat katalizálni, helyette kitiltjuk a városból, de luxusautógyárat megtámogatunk! Félő, hogy különben bedől. Populista akarok lenni, (nem vagyok álszerény), de ebből a pénzből 10000, lassan írom, t í z e z e r! munkahely teremtéshez lehetne fejenként k é t m i l l i ó s! támogatást adni.

Gondolom másnak is lenne ötlete, hol és hogyan lehetne közérdekű módon ezt a pénzt hasznosítani.

De az is lehet, hogy a Daimler önként vállalt 185 millió dolláros bánatpénzébe szállunk be ( cirka 60%-a) ily módon, amit holmi kormányzati – hazai is - megvesztegetések miatti önkéntes penitenciaként vállalt a fedhetetlen óriás.

A francia királyné sorsát megénekelte Batsányi János (1763 Tapolca -1845 Linz) is a ’A franciaországi változásokra’ című jövendölésében:

Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak' felszentelt hóhéri,
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párisra vessétek!

Azért bízom benne, hogy az újjászületett sorsa nem úgy végződik, mint a szépasszonyé…

Az a titok, hová tűnt a banktitok .

2010-03-22T03:16:00.000-07:00

NN millió forintot kapott XY cége egy budai villa értékesítése után, az adásvételt és az esetleges osztalékbevételt azonban nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a … képviselő - írja a napilap. A budai villának papíron XY családi cége, a Netuddki Kft. volt az egyik tulajdonosa. Pedig a ..TV birtokába került "banki átutalási megbízásból" egyértelműen kiderül, hogy az adásvételt követően XY családi cége tavaly decemberben NN millió forinttal gyarapodott.

Roppant nagy örömmel tölt el, hogy az emberek többsége repülőre mer (már aki megteheti) szállni, átkel a hidakon, beül autójába, be mer szállni a liftbe, vasúti vagonba. Számomra ez azt jelzi, hogy a mérnökökben megbízik a nagy többség. Megbízik abban, hogy rendesen ki van számolva az a fránya teherbírás, hogy működni fognak a motorok csakúgy, mint a fékek.

Hál’ Isten, magától értetődő dolognak tartjuk, hogy rendben lesz minden.
Ez idáig magától értetődőnek tartottuk, hogy nem ad ki a bank információt idegennek, csak feljogosított bűnüldöző szerveknek, akkor is külön felkérésre. Hatósági minősítést szerzett tehát a ..TV, sőt többlet jogot is, hiszen eszerint belenézhet bárki számlaforgalmába.

A nagy leleplezés okozta örömködés közepette elsiklottak azon tény felett, hogy a cég az ingatlan értékesítésével nem gazdagodott, mert a benne lévő érték formát váltott csupán. Egy NN milliós villából NN millió forint lett. (Energia megmaradás törvénye mintájára pénz-megmaradás törvénye). Legközelebb tehát, ha átváltunk pl. forintot euróra, akkor annyi euróval gazdagodunk a ..TV logikája szerint.

Magyarok, feleim! Íme a vagyonosodás, a felemelkedés útja!

Ui: Ha a pénzváltós módszer nem működik, ne pénzt válts, hanem csatornát.

A tizedesvessző és az életszínvonal .

2010-03-17T04:55:00.000-07:00

Történt pedig, hogy a szeles idő kedvét szegvén az Átírónak, otthon maradt a ’48-as forradalom és szabadságharc ünnepén. Hogy nap ne múljék vonás nélkül, nosza átírta a gázárszámítás képletét. Lőn ezek után a gázszolgáltatók részéről nagy sírás-rívás és fogak csikorgatása, hiszen a betárazott gázból származó profit egy része elillant, stílszerűen elszivárgott.

Szűk két hete a MEH (Magyar Energia Hivatal) frissen kinevezett elnöke óvatlanul elkotyogta milyen licitre számít gázáremelés ügyben többek között előző cégétől. Ez a kis cserfesség majdnem (és még ki tudja) a fejébe került, még az irodai bútort sem lehetett ideje lecserélni. Szó mi szó, az akkor őt ért kritika nem volt alaptalan, és újabb tápot adott a szakmai előéletéből fakadó esetleges elkötelezettségről papolóknak.

De vissza a tizedesvesszőhöz! Eltekintve az elmaradt haszontól igen elegáns módszer találtatott a problémák kezelésére.

Írjuk át a számítási metódusokat! Szükség esetén adjunk hozzá egy állandót, szorozzuk be egy konstanssal, tegyük át a tizedesvesszőt. Folytassuk az iterációt mindaddig, míg a végeredmény el nem éri a kitűzött célt. (Választás előtt ne legyen már gázáremelés) Gondolom csendben interveniál az MNB is, kerül, amibe kerül, hogy erős forint adassék a 2010-es kormánynak. Így aztán könnyen elérhető az áhított életszinvonal.

Javaslom exportáljunk képlet Átírókat Görögországba, akik arrébb tolják a tizedesvesszőt, máris 2% alatti lesz a hiányuk. Nem az alapproblémákat kell kezelni, elegendő az árazó gépeken bűvészkedni.

A baj csak az, hogy nem tudjuk exportálni az Átírókat, mert pont onnan jöttek, senki nem veszi vissza a bukottat. Akkor már maradtunk volna a művészeteknél! (Hogy a démokrásziáról ne is beszéljek).

Eredeti gondolat .

2010-03-14T04:10:00.001-07:00

Aggódnak a bűnüldöző szervek az eredetiségvizsgálat szabályainak enyhítése miatt: az elmúlt évben módosított szabályok szerint az Európai Gazdasági Közösségből és Svájcból behozott autók esetén nem feltétele a forgalomba helyezésnek a kötelező eredetiségvizsgálat. Gondolom azért aggódnak, mert azt hiszik, hogy több lesz a lopott, vagy bizonytalan eredetű kocsi az utakon. S még az is lehet, hogy ezek a könnyebben behozott gkj-k között több lesz az ebül szerzett.

Tény és való, az eredetiség vizsgálat díja egy lopott kocsira vetítve 4-5 millió forint közé esik, látható, hogy jó biznisz. (Mármint az eredetiség vizsgálóknak, meg a „program-fejlesztőinek”).

Az is tény, hogy akár a családon belüli értékesítés, akár jó ismerőstől való vásárlás, akár eddig a cégben használt jármű magánosítása során az a 17-22 ezer forint egyértelműen kidobott pénz a vevőnek, csak az államháztartás feneketlen kútjába öntött pénz.

Az is tény, hogy a Verseny Hivatal nehányéves tanulmánya (ami ugyan zömmel a vizsgálat díjának indokolatlanul magas szintjével foglalkozott), azt is megállapítja, hogy nincs arányban a cécó az eredménnyel. A tanulmány hatását könnyű megállapítani: nulla.

Megint sikerült tehát egy olyan intézkedést hozni, mely az alap-problémát még csak nem is ugatja, cserébe tényleg rontja a meglévő ellentmondásos helyzetet.
Valaki okos egyszer világgá kürtölte, hogyha adnánk egy csimpánznak egy írógépet és kvázi végtelen időt, előbb-utóbb lepötyögné Shakespeare összes művét (is). Hát, most még csak itt tart…

Porhintés .

2010-03-04T02:53:00.001-08:00

Sírjak, vagy nevessek? A Levegő Munkacsoport (igaz gyászkeret nélkül) közzétette, hogy az év 57. napján bekövetkezett a jóvátehetetlen, a tragikus, a szörnyű… 35. nap. Ez ugyi az a határszám, ami után a gaz várost be kell tiltani, fel kell szántani, a helyét sóval behinteni. Akarom mondani ez utóbbi elmaradhat, hiszen ez növeli a porszennyezést, s aztán jön a 36. és további piszok poros nap.

Az Európai Bizottság 2009 júliusában elutasította Magyarországnak azt a kérelmét, hogy kapjon haladékot a PM10 napi egészségügyi határértékének (köbméterenként 50 mikrogramm) betartására Budapesten (érdekes, hogy amatőr légszennyezési táblázatfigyelés szerint rendszeresen Sashalmon a legmagasabb a porzás). Azt is írják: „Az a tény, hogy immár az év első két hónapjában sem tudtuk betartani ezt az előírást, azzal a veszéllyel jár, hogy az Európai Bizottság súlyos büntetést szab ki az országra.”

Szerencsétlen chileiek és haitiak! Ha tudták volna, hogy határozatokkal lehet küzdeni a természet ellen, akkor biztos hoztak volna ilyet határozatot. Vagy legalább utólag, mint ahogy Xerxész tette, megkorbácsoltatták volna a tengert!
Mi (a magyar kormány) a porral kapcsolatban néhány héttel ezelőtt már megkaptuk az első komoly figyelmeztetést a Bizottságtól.

Egy szóval sem mondom, hogy örülök a pornak. Azt sem mondom, hogy nincs szerepe egyes légúti betegségek kialakulásában. Azt mondom viszont, hogy a betegségek kialakulásának nem EGYEDÜLI oka, ezért úgy beállítani, mint illetékes elvtárs butaság. Régen sokat szöszöltek úttakarítással, pedig nem is volt rá szovjet határozat. Való igaz, ha az utak szélén, a tömegközlekedési villamosok! sínjei között időnként (sűrűn) a por fel lenne takarítva, kevesebbet hordana ide-oda a szél.
Nem elemzem a munkacsoport további porhintését, a jelentés vége megható: „Mindezen okok miatt a Levegő Munkacsoport ismételten sürgeti a Fővárosi Önkormányzatot és a kormányt, hogy biztosítsa mindannyiunk számára a jogszabály által előírt levegőminőséget.”

A munkacsoport pedig most szüntesse meg a belvizet, nyáron pedig gondoskodjon az aszályos területek vízellátásáról. (A Szaharára addig is borítson védőfóliát, mert rengeteg port fúj onnan a szél Európába).

Gombostűfej

2010-02-24T12:38:00.000-08:00

Minden órás hírben, két napon keresztül szajkózza a hírbemondó, hogy gombostűfej vastagságú csavarokkal gondolták a tervezők, kivitelezők tartani az uszoda álmennyezetét. A kártérítést 58 millára tette a bíróság. Két napig nem volt egy szerkesztő, aki szólt volna, hogy a gombostűfejet hasonlatban esetleg az agy méretére vetítve említjük a magyar nyelvben. (Bár akkor is erős túlzás lenne, a borsószem épp megfelelő, s ha ízléstelenkedni szeretnék, a hasonlat szerzőjének .. de nem ízléstelenkedek). Ha vékonyságot példálódzunk valamivel, a cérnavékonyság emlegetése a bevett gyakorlat. Ha kis pontocskát óhajtunk szemléltetni, a tűhegy járja.

Dimenziók, ugye?
Az egyik térfogat, a másik hossz, a harmadik kiterjedés nélküli. Lehet, hogy elkelne egy műszaki lektor a (hír)szerkesztőségekbe? Esetleg nem tévednénk nagyságrendeket, nem tévesztenénk mértékegységeket. A közvélemény tájékoztatóinak nagy a felelőssége, az új nemzedékek ezt a pongyolaságot szokják tőlük.

De segíthetne eme szakember a tartalmi furcsaságok előgyomlálásában is. Esetleg nem néznénk értetlenül a bemondót, mikor azt fejtegeti, hogy nem törték fel a weboldalt, csak olyan tartalmakat csináltak, mintha egy weboldal aloldala lenne. Hogy hogyan kerül a mit sem sejtő fogyasztó a talmi oldalra, azt borítja néma csend.

Inkább az ilyen hír helyett kéne néma csend.

A cél szentesíti...?

2010-02-09T02:16:00.000-08:00

Végy óccón néhány MByte terhelő adatot, keverd össze egy adag sajtópolémiával, majd kasszírozd be a bűnbánók Euróit, amit eddig kisíboltak, eldugtak, optimalizáltak nemzeti hasznosítás elől. Ha nem lesznek bűnbánók, majd lesznek sírók-rívók, (esetleg fogcsikorgatók).
Ott egye a fene a bankok jóhírnevét, amit ezzel a lépéssel nem tudtunk tovább rombolni, hiszen mára a válság oknyomozói ezt megtették helyettünk. Ott egye a fene a terrorizmus elleni harcot, amely terrorizmus most nem tűzzel-vassal, hanem bizalmas információk bizalmatlan információvá való konvertálásával folyik. A vádalku intézménye is sokaknak csípi a csőrét, de ez az ügy minőségileg más.
Most a "teherautóról leesett" adatokat megvásárló kormányok vastagon fogó cerkával állítják ki saját impotensségükről a bizonyítványt. Ez a bizonyítvány pedig azt sugallja a többi adózónak, hogy képtelenek az adóeurókat hasznosan felhasználni egyes kormányszervek. Következő incselkedő gondolat az adóelkerülés lesz.
Tudom nehezen számszerűsíthető tételek rémképét vázolom, a befolyt adó és bünti pedig konkrét és most van.
Hiába no! Egyszer élünk!

A Józan Ész Tanácsa

2010-01-30T23:57:00.000-08:00

A Mindentudás Egyetemét gondolta matematikai ismeretek terjesztése terén megverni a KIA reklámstábja. Összecsődítve a világ nagy koponyáit, komoly töprengések, gondterhelten ráncolódó homlokok csillogása mellett megszületik a mindent elsöprő érv: a 7 több, mint a 2!

Heuréka!
Ezért válaszd a KIA-t! Ha netán más autófabrikátor ráeszmél, hogy a 16 mégtöbb, mint a 7, hát nagy bajban lesznek. Hallgassunk is róla mélyen!

Pár okos - mondhatnám Bölcs - kimaradt az előző grémiumból. Őket elnökünk vette szárnyai alá. Eme Bölcsek Tanácsa világ- (de legalábis ország-) jobbító szándékkal újfent feltalálta spanyolviaszt. Orwell Állatfarmjára hajazva kijelentik: Korrupció rossz, oktatás jó! Orwell diktátor disznai is érthetőre egyszerűsítették a jelszavakat: Két láb rossz, négy láb jó!

Komolyan ilyen mélyre sűllyedtünk? Ez az a szinvonal, ami még az érthetőség határát súrolja a tömegek számára?

A józan ész (cizelláltabb formájában a józan paraszti ész) régen a normális életvitelű, normális, a valóságtól nem elrugaszkodott gondolkodásmódot jellemezte. Ez a gondolkodásmód alkalmazkodott a külvilághoz, a természethez, s mivel létszám szerint a földmívesek tábora volt a legnagyobb, nevét is innen kapta. (Egyes természeti népeknél a vének nagyobb élettapasztalatát igyekszenek hasznosítani, ami mai munkaerő piacon ugye nonsznsz lenne).

Olvasóim megszokhatták, hogy néhány javaslatot teszek írásaimban. Most is így lesz. Javaslom, hogy mi itt cirka tízmillióan alakítsuk meg a Józan Ész Tanácsát! Ismerjük meg (oktatás) a természeti és társadalmi törvényeket, összefüggéseket. Ne az önjelölt megváltókra várjunk, és ne tekintsük a külvilágot se katasztrófafilmnek, se pszichothrillernek. Ez nem mozifilm, itt a sebesülés fáj, gyakran halálos, nem hekkelhető meg örök életre.
Majd elfelejtettem: .. és tarsuk szárazon a puskaport!

Hülyének lenni alanyi jog

2010-01-22T00:06:00.000-08:00

Akár a bíróságtól is ki akarja csiholni két magyarhonban is működő mobilszolgáltató a fentiek megállapítását. Az egyszerűség kedvéért csak a kéknek és a pirosnak nevezett óriás szembeszáll a Nemzeti Hírközlési Hatósággal (NHH) követelvén, hogy megtarthassa jogát a fogyasztók tájékoztatásának elmulasztására.
Az üzleti képlet egyszerű: kínálj egy szolgáltatást, de ne áruld el róla, hogy ez a fogyasztónak komoly pénzébe kerül. Kasszírozz, majd ha a fogyasztó reklamál, hogy ő ezt nem tudta, küld el melegebb éghajlatra, vagy legalábbis az általános iskolába, hogy tanuljon meg olvasni üzletszabályzatot, szerződéses feltételeket. (60 oldal apróbetű). Bónuszként fenyegesd meg a szolgáltatásból való kizárással.
Mérleg: Bevételi oldalon a sok bepalizott ügyfél "fogyasztásának" díja, kiadási oldal gyakorlatilag nulla, mert nincs az a magyar bíróság, mely ilyen stiklit elitélne morális alapokon.
A Pa.. akarom mondani a kék, és a Vo.. akarom mondani a piros vezetősége tehát minden morális gátat átszökkenve támadja az NHH határozatát. Ezzel párhuzamosan nem röstelli tele pofával harsogni a médiában az ő hihetetlen magas szintű CSR tevékenységét. Csak hogy emlékeztessünk: a vállalatok társadalmi felelőssége (angol műszóval: CSR – Corporate Social Responsibility) a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Tehát nem a morális fejlődéshez, nem az életminőség emeléséhez járul hozzá, (hacsak a kék és a piros tulajdonosi körét nem tekintjük a társadalom részhalmazának, és az ő gazdasági növekedésüket nem tartjuk eredménynek) nem a közjónak vannak elkötelezve.
A harmadik mobilos, a T-Mo.. akarom mondani a magenta vezetői gyorsabb processzorral számoltak. Elfogadták az NHH döntését, gondolom belátták, hogy jobb minden nap sok kövér veréb, mint csak ma! egy túzok.
Azért az meglep, hogy a kék meg a piros miért nem az Alkotmány Bírósággal akarja kimondatni a hülyeséghez való jogot? Egy füst alatt azt is, hogy vissza szabad élni az alulinformáltsággal, az emberek túlterheltségével, nem kellő odafigyelésével.
Végezetül közzéteszem egy levédetett ötletem, (hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze, a jogdíjat majd behajtom). Küldjön a kék és a piros tájékoztatást emelt fogadási díjas SMS formában előfizetőinek, hogy emberi jogaik védelmében micsoda heroikus küzdelmet folytat a bürokrácia polipjával.

Hamisító kerestetik

2010-01-11T11:21:00.000-08:00

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) sajnálattal közli minden érintettel, hogy 2006 előtti gépjármű forgalmi engedélyek könnyen hamisíthatók, no meg trehányul feltöltött az elektronikás adatbázisa, ezért legyünk szívesek akkor is eredetiségvizsgát végeztetni a műszaki vizsga alkalmával, ha az autót az első tulajdonosa használja, csak pechére 2006 előtt gurult ki vele a szalonból.

Igaz ugyan, hogy a vizsgálatot a Gazdasági Verseny Hivatal tanulmánya szerint „népgazdasági” szinten ártalmas elvégezni. Kimutatták, hogy 4-5 millió! Forint/ lopott kocsi a szaldó: azaz az eredetvizsgálat díja osztva a lopott kocsik számának csökkenésével ezt az értéket adja, amiből egy jobb újat vehetne az érintett. Az állami kartell-szervezésről ne is beszéljünk.

Nem akarok ötletgazdai babérokra törni, de ezek alapján a nemzeti bankok akárhányszor rájönnek, hogy a pénz hamisítható, vonják be mindenkitől, és 20-50.000 pénzért adjanak nekik újat. (Tudom nem mondok újat, időnként meg is teszik, a haszon a gyűjtőknél kinnmaradt és a feledékeny dugdosóknál elfelejtődött bankókból, érmékből származik csak). Az ötletsor végére ugorva: nagyon várom azt, aki/amely hamisítani tudna egy ideális Hivatalt. Olyat, amelyik a saját hiányosságait és hibáit nem az én pénzem herdálásával maszatolja el, amelyik a tévedését belátva haladéktalanul kiköszörüli a csorbát, s nem az én testrészeimmel ütlegeli a csípős gazt.
Nem merem jövendölni, hogy eljő ez az idő is. Még hamis prófétának tartanának…

Így mulat egy magyar!

2010-01-05T04:16:00.000-08:00

Az üzleti szolgáltatások átalakítása címén 3,03 milliárd forint támogatást kap a British Petroleum (BP) olajipari tröszt a mintegy ezer embert foglalkoztató budapesti szolgáltató központjának létesítéséhez - derül ki a Gazdasági Közlönyből.
No fellélegezhetünk. Nem megyen immár csődbe a nagymúltú (szegről -végről magyar) cég. Erkölcsi kötelességünk ugyebár támogatni Britanniát, hiszen valószínűleg kalandozó őseink adták nevét is, csak a Berettyó szó azóta elferdült.
Nem ferdült el viszont a támogatási politikánk! Szilárdan hirdetjük a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatását, majd sziklaszilárdan az összes pénzt benyomjuk a multiknak vásárolván rajta 1-2 munkahelyet.
Nem is értem miért nem látszik jó biznisznek: hisz 100 emberrel (no nem eddigi munka nélküliekkel) elkezdte a munkát a center (call de genere) már márciusban. S mivel ígérni még tudnak, ígérik 1000 (persze csupa-csupa új munkahely, mint a mesében)
lesz a 100-ből 4 év múlva, ha lesz, ha-ha-ha lesz, hisz be szokták tartani az ígéreteket (Főleg a multik, lásd GE elbocsátás: két órával a támogatás lejárati határideje után már röpült is 1200 ember). Azt már ne is hánytorgassuk fel, hogy Richard Hookway, a BP finomító és marketing üzletágának pénzügyi vezetője a márciusi bejelentés alkalmából tartott sajtótájékoztatón rutinosan elhajolt a szolgáltatóközpont létrehozásának költségét firtató kérdés elől, mint G. W. Bush a röppenő cipők elől.
Így aztán marad a szörnyű kétely, nem tartozunk e még e fene sok jóért a magasságos BP-nek?
Arany János kislánya halála után volt, hogy nem tudta a megkezdett emlékversét folytatni feltoluló érzelme miatt. Noha én nem vagyok egy Arany János, de ezt a dicsérő írást nem tudom folytatni én sem...

Klíma-mumus

2009-12-21T04:40:00.000-08:00

Sokan koppantak Koppenhágában. Valami átütő erejű kötelezettség vállalásra számítottak, erre született egy dokumentum, ami még a papírt sem nagyon éri meg amire kinyomtatták. A résztvevők többet tettek volna a felmelegedés ellen, ha otthon maradnak, s nem kell fűteni a konferencia termeket, nem kell annyi röpcsi az utazásaikhoz.

De vajon tényleg ilyen ijesztő a klímaváltozás, vagy megint egy gigaüzlet csőbehúzásának vagyunk áldozatai?
Az átlaghőmérséklet az ismert Föld-történetben mindig is változott. A változás üteme az ember számára kevéssé érzékelhető, mert az egyed amortizációs ideje rövid ezekhez a változásokhoz képest. A rendszeres meteorológiai feljegyzések sem ölelnek át irdatlan időket.

Azt tudjuk, hogy Európában a XV. század körül mini jégkorszak volt, jött és ment, majd a ’930-as évek táján melegrekordokat mértek, (a nagy gazdasági visszaesés idején), melyeket csak mai napság sikerült űberelni.
Minap -25°C-t mértek Szécsényben. Nem szólt senki az ottani időjárásnak, hogy globális felmelegedés van?

Nagyfokú önteltség részünkről azt hinni, hogy mi okozzuk a klímaváltozást. Legfeljebb oly mértékben, ahogy a kisegér részt vesz a dübörgés létrehozásában, mikor átsétál az elefánttal a hídon. A Szent Helen vulkán kitörése becslések szerint több felmelegedést okozó port és üvegház hatású gázt lökött a légtérbe, mint amennyit az emberiség az ókortól napjainkig produkált. A Krakatoa robbanásáról ne is beszéljünk. Mégsem fogunk vulkándugók kifejlesztésébe, inkább kínos pedantériával kapcsolgatjuk ki készenléti állapotú elektromos berendezéseinket. Majd kocsiba ülünk, és a dugóban elvárakozunk két évnyi készenléti energia megtermeléséhez elegendő benzint.

Nem gúnyolódni akarok a javító szándékon. Testem lelkem tiltakozik a pazarlás ellen, az inert gázok elfáklyázása ellen. De a hangsúlyt nem a lelkiismeret nyugtalanítására tenném, pláne nem orbitális csúsztatások árán. Az élet minőségét nem feltétlenül a termékek fogyasztásának növelése jelenti. A termelési lehetőségeink megugrásával még mindig gyermekkorát éli az emberiség, örül, hogy mennyi mindent megengedhet magának. Aztán ott romlik rá a sok ünnepi kajamaradék, gyomrát elrontotta, s nem tudja már hova kivinni a szemetet.

Fő erőforrásainkat az alkalmazkodásra kell fordítani, ha tetszik a védekezésre nem pedig az álszent siránkozásra. S azt lehet konferencia nélkül is.

Pánik-Skála .

2009-12-13T09:53:00.000-08:00

Veszélyes, nem veszélyes? Mennyire veszélyes? Kicsit, nagyon? Mihez képest? Klasszikusok szerint a Vasedényhez képest, de sokan már azt sem tudják, mi volt a Vasedény. Hallom, hogy az új influenza veszélyes, máshonnan hallom, hogy az oltás az. Van már pandemiás szakértőnk, eddig járványügyi szakértőnk sem volt, pedig azt a szót legalább ismernénk.
Röpködnek a jelzők, hol irodalmiak, a fennebb stílnek megfelelők, hol alpáriak, semminek meg nem felelően.
Csakhogy mérnökembernek a szám szebben beszél. Szeretünk skálázni. Nem hangszeren – bár sokan azon is – de az adatokat rendszerezve, összehasonlítható módon vizsgálni mindenképpen. Szeretnénk mérhető adatokkal dolgozni, százalékokkal, arányokkal, nem pedig az értelmezhetetlen magában álló „gyors, veszélyes, súlyos stb” jelzőket találgatni.
Megítélni valamit a mérnök így tud.
Mint ahogyan az is csúsztatás számára, ha kimutatják egy-egy sajnálatosan elhunyt hazánkfiáról, hogy szervezetében ott volt az új kórokozó IS(!). Világért sem bagatellizálni akarok, de ha a korokozó jelenléte és az elhalálozás oka közti összefüggés bizonyítása nélkül akár a tömött fogakkal is rémisztgethetünk, hiszen az is volt szegényeknek.
Kérném tehát, hogy a fenyegetődzés helyett tessenek észérvekkel megtámogatni a mondanivalót. A számok ugyanis később is számok maradnak, abból lehet skálát építeni, skála alapján lehet mérni. Addig csak olyan szinten folyik a vita, hogy vajh a türkiz kék e vagy zöld.
A skála lehet utólagosan értékelt eredmények alapján kalibrált is mint pl a földrengéseké, de akkor is van már miről beszélni. Így csak nagyokat mondunk.
Ja, hogy mondjam meg milyen nagyokat?! Nagyon nagyokat…

Ezopusz élt, él, élni fog!

2009-11-04T11:30:00.000-08:00

Történt pedig, kezdi tanmeséjét a nagy példabeszélő, hogy a skorpió át akart kelni a vízfolyáson. Megkérte a békát, ússzon át, miközben ő a hátára kapaszkodik.
- Nem teszem, - mondá a béka, mert megcsípsz.
- Á, dehogy, hisz akkor belefúlok a vízbe magam is – győzködte az álnok.
Ésszerűnek tűnt az ellenérv, nekivágtak az útnak. Már csaknem átértek, midőn a skorpió beleszúrta fullánkját a békába. A halódó kétéltű csodálkozó kérdésére, hogy miért tette, a válasz egyértelmű volt:
- Nem tehettem mást, ilyen a természetem.

A GE elbocsát 2570 dolgozót a következő két évben magyar gyáraiból. Annyiban különbözik a skorpiótól, hogy ő maga nem fog belefúlni a folyóba. Épphogy lejárt az elbocsátási moratórium ideje, már lépett is. (A dolgozók nem léptek, őket rúgják. Ki.) Még állami támogatást is kapott, amit már nem kell visszafizetnie.
Tungsramnak annyi, Váci Izzó kaputt. Most is piac kellett, a gyárak mennek tovább Kínába. Mi kis békák pedig újabb ígéretnek fogunk bedőlni. Segít állást szerezni, meg igyekszenek egy családból csak egy embert kirúgni. Hát nem szobrot érdemel az ilyen humanista?
Vasárnap rendeljünk külön imát nekik, esetleg becsomagolva párszáz milliós újabb segélybe, hogy Jeffrey R. Immelt GE főskorpió vehessen még egy szigetet a Bahamákon.
Sajnos az országot ellepte a skorpió invázió, de ellenmérget csak a h1n1-re kapunk. A baj csak az, hogy a címkét levakarva lehet, hogy alatt is csak azt látjuk: Made in Republic Scorpio.

Tudd meg most!!!

2009-10-19T12:26:00.000-07:00

Kíváncsi vagy, bűncselekmény e a TV-ben szélhámoskodni?? Tudd meg most!! Hívd a Nemzeti Nyomozó Irodát (1062 Budapest, Aradi u. 21-23., telefon: 06-80-201-303.) Ingyenesen hívható szám!
Kíváncsi vagy milyen gazdasági szolgáltatást rejt a 17634?? Tudd meg most!! Hívd nem emeltdíjas tarifával a Gazdasági Verseny Hivatalt (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., telefon: 432-8900)!
Becsapott és lenyúlta a pénzedet a 17634?? Tudd meg most!! Kérdd ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (1088 Budapest, József krt. 6.) véleményét!! Hívd a szintén alapdíjas 459-4800 számot!
Vajon meddig tűri ezt a néphülyítést az ORTT?? Ne hívj senkit, úgysem mondják meg neked! A butaság vámszedői nagyon ügyesen kicsúsznak az esetleges felelősségre vonás törvényi betűi alól. De a szelleme, a törvény szelleme itt kéne legyen köztünk, és a bíróságon. A két csatorna (a Kirráály és a Rádió Tévé Lü...knek Klub), amelyen a hirdetések folyamatosan irritálják a gyanútlan nézőt „csak” közvetíti a hirdetést. A tulajdonosi szerkezet lenyomozhatatlan off-shore cégekbe torkollik, de a hirdető és a közvetítő valahol részben-egészében közös.
Persze nem ez az első akció, ami miatt logikusan gondolkodó emberek undorodva fordulnak el. Mindenki tudja, kivéve a telefonálókat(?), hogy csak lenyúlás zajlik, a hiszékenység vámszedői mégis gondtalanul robognak azon a soksávos autópályán, aminek szomszéd sávjain boldogan integetnek a parkolások zsebre-dolgozó cégei, s egyéb, hébe-hóba közbotrányokozók.
A televízióknak kötelességük lenne a lakosság szellemi színvonalának folyamatos emelése. Ez az elvárás nincs ugyan se bebetonozva, se kőbe vésve, se törvénybe foglalva, joguk viszont bálaszám van, mindenhez joguk van, ami nincs konkrétice tiltólistán.
Épp ideje, hogy ez a szellemi szemét oda kerüljön, rosszhiszemű gazdáival együtt.

Sötétben bujkáló .

2009-10-07T23:43:00.000-07:00

Hallom minap, hogy az egészségügy vezetője zéró toleranciát gyakorolván rémhír terjesztéséért feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, büntetni kívánván mindazokat, akik ki merik fejezni szkepszisüket az új, kellően rémisztőnek beharangozott, ám annál ’hál Isten sokkal „gyengébben” muzsikáló influenzavírus ellen kifejlesztett oltóanyag, hovatovább a védőoltások ellen, en bloc (amblokk).
Nosza fel is buzdultam és elképzeltem magamban a szép új világot, midőn az ipari (egyéb sallangokat elhagyva) miniszter ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz például az „elektroszmogot” ötödik lovasként feltüntető – bár az elektromágneses jelenségekre alapuló masinákat vígan használó – népekre gondolva.
Az is felsejlett, hogy a világ szabadalmi hivatalai esetleg közös fellépéssel tiltsák be mindazok hiábavaló mesterkedését, akik a jelenlegiektől eltérő energiaátalakító berendezésekkel – kvázi örökmozgóval – bombázzák őket. Minimum életfogytot a gaz reménytkeltőknek! Hiszen már a XIX. században kimondta a francia Tudományos Akadémia, hogy ilyen dolgokkal ne is zaklassák, mert az nem lehet. (Valószínűleg csak adaptálták nagy törvénykező királyunk felvilágosult mondását: „Boszorkányokról pedig, mivel azok nincsenek, többet szó ne essék”. Többen ugyan még ma is kétlik Könyves Kálmán igazát – némely rokonukra gondolva – de arról akkor sem volt szó, hogy aki nem hiszi, az kerül máglyára.)
Megfigyelhető, hogy az akadémiai verdikt azt nem mondta ki, hogy más energia fajták nem kutathatók, és annak átalakítása, hasznosítása, esetleg eme lehetőségről való csevely letöltendővel jár.
Arról már nem is beszélek, hogy nem jár rémhír-terjesztési Nobel-díj a politikai pártoknak, pedig…
Megfelelő józansággal nemcsak a mérnökök, de bárki egészséges óvatossággal vizsgál minden harsány propagandát. Tudjuk, hogy nem öncélúan jelennek meg az atomerőműveket közellenségnek kikiáltó tanulmányok, és nem a fosszilisokkal riogató társaik. Hasonlóan az elrémisztőnek szánt libatömési videókkal, az üzleti érdekek akarják manipulálni a fogyasztót. De ha tudjuk? Mi tudjuk. A nagy többség azonban félresöpörheti a szakmaiságot. (Mondhatnám stílszerűen „elsodorja”, mint a bős-nagymarosi erőművet). Erre játszanak, de az ellenvéleménynek nem rendőri, bírói erővel esnek neki, noha lehet, hogy ábrándoznak róla. Ábrándozni szabad.

Valahol…Európában? .

2009-09-16T04:20:00.000-07:00

Nem, nem írtam rosszul, bár a hasonlóság nem a véletlen műve. Időszerű lenne a filmet többször játszani itthon, ötlött eszembe, mikor tudomásomra jutott, hogy több közéleti személy nyílt levelet írt a sukorói beruházás kapcsán. Legfőképp a tehetetlenség érzése fogott meg, ahogy egy ország belső ellenőrzését köpik szembe pont azok, akiknek sűrű hamu-fejrehintés közepette kéne helyrehozni a helyrehozhatót, miközben folyamatos bocsánatért esedezés hangzik ajkaikról. A filmben elhangzik egy ötlet: „..Gyerekeek, könyörgőőm, akasszuk fel!”. Az óhaj azonban akkor és ott rossz célszemély felé irányul, de híven tükrözi a csak magára számítható, védtelen gyerekek elkeseredett küzdelmét.
A második világháború közben játszódó MAFIRT filmben szereplő árván, otthontalanul kóborló gyerekek úgy tartják el magukat, ahogy tudják. Ők szerencséjükre, találnak egy védelmet nyújtó várat (állítólag vagyonadó nélkülit), melynek lakója, Simon Péter egykori karmester. A gyermekek rendbehozzák a várat, és megkedvelik a „trógert”, akinek eleinte hurkot akartak a nyakába kötni. Nem fogom magyarázni az analógiákat, de a mi várunknak is van egy védőbástyája, Állami Számvevőszéknek hívják.
Sajnos ma is igaz, amit Dobó István üzent Egerből Gárdonyi regényében: „a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében”. Bár lehet, hogy már ezt is átírták, hátha szegény mai gyerekek nem értik. Nyugodjanak meg, értik. És mi, mai gyerekek is értjük az ÁSZ figyelmen kívül hagyását. Amit nem értünk az az, hogy miért tartjuk akkor fenn? Milyen nagy költségcsökkentő lépés lenne megszűntetni, persze szigorúan végkielégítés nélkül. A tanácsért járó sokmilliós honort azért kérem az ovimnak eljuttatni szíveskedjenek.

Az a fránya ákác, az!!

2009-09-05T01:29:00.000-07:00

Bocsássanak meg, ha nem pontosan idézek klasszikust, de Hofi találó kommentje jut eszembe a kórházi főkapcsoló meghibásodása kapcsán. Ifjabbak kedvéért elmondom, hogy ebben a paródiájában Hofi egy futballcsapat magyarázkodásának parodizálásán keresztül – miszerint a kapufa gömbölyű volta miatt a labda nem befelé, hanem kifelé pattant, és ezért nem lett gól, elúszott a győzelem és ezzel minden további földi jó – gúnyolta azokat, akik sosem magukban keresik a hibát, mindig valaki más az oka szenvedéseiknek.
No, a kórházi főkapcsoló meghibásodása is a médiában azzal a megnyugtató kísérő szöveggel kommentáltatott, hogy vizsgálat indul kívül-belül, alul-felül, kinek a galád szabotázsa tör a betegek életére. Mert bűnös az mindig van! A mai szótárból kikopott a véletlen, a balszerencse, a balsors, az anyaghiba fogalma.
Nyilván a hatos csavart is át lehet ereszteni röntgenvizsgálaton, ki lehet próbálni nyújtógépen, de talán nem kéne minden egyes darabot megmustrálni, mert akkor nem 3,60 lesz az ára, legalábbis nem forintban, hanem esetleg angol fontban. Ki tudjuk fizetni?
Ja, és minden csavarhoz természetesen rendelendő egy kísérő nyilvántartás, miszerint 6 év múlva is tudni fogjuk, ki végezte a mérést, és aznap mikor kelt a Hold. Mondjuk egy DVD lemezre sok csavar adata ráfér, persze előtte a DVD-t is szigorúan minőség ellenőriztetni köll. A tartalék nyilvántartásra alapuljon közhivatal, melynek vezetőjét a pártok delegálják, az adatfeltöltést közbeszerzési eljárás keretében kell meghirdetni, majd a kiosztott vezetői prémiumok visszaperlésével szórakoztathatjuk a felelős kereső publikumot.
Az, hogy szerelők hada lepte el a kapcsoló helységet, és 12 óra múlva minden ment, talán még zavaró tényező is egy felajzó hírben. Aki látott már ilyen berendezést, az megemeli a kalapját a gyors munka előtt. Nem minden mögött gazságot keresni, mert esetleg eljő egy új „sötét” középkor. A fejekben.

Paradicsomi örömök?

2009-08-29T06:29:00.000-07:00

Gazdasági válság ide vagy oda, éhező 800 milliók kiálló bordája, mind feledhető a Bunoliban augusztus végén szokásosan megrendezett Tomatina fesztiválon. Nagyszüleink még azt tanították, hogy aki ételt pocsékol, az egyéb gazemberségre is képes. Méricskélhetjük itt collstokkal, mérőléccel, bármivel a szénlábnyomunkat, ha utána ékesen demonstráljuk, mennyire nem gondoljuk komolyan.
Karsai urat is megszólták anno, hogy nem szégyell búzát égetni, pedig ő „csak” pelyvát, ocsút égetett, de akkor is…
Ha ilyen hagyományokat tartunk követendőnek, ne is csodálkozzunk az ocsmány graffitiken, a vandál rongálásokon, hiszen miért pont azoknak a járműveknek, épületeknek lenne értéke? Természetesen „rokonszakma” a roncsolásos technikai sportok tömege is. Ott műszaki cikkeket tesztelnek próba-szerencse (semmiképpen sem elméleti) alapon, meddig bírja.
Úgy tűnik, a világ azon felén túl nagy a jólét. Paradicsomi állapotok uralkodnak, mégse cserélnék velük. Leginkább fejet nem.

Akiért a sziréna szól…

2009-08-11T10:54:00.000-07:00

Az esküvők java részét szombatra teszik a párok, hiszen vasárnap kipihenheti magát a násznép, esetleg megkerül az elragadott mennyasszony. Most szombaton, augusztus 8-a kora délutánján az Árpád híd legbelső sávján átszáguldó esküvői konvoj tagjai úgy vélhették, hogy a ritkán előforduló menyasszony-rablás szirénázó rendőrjárművek igénybevételével akadályozzák meg. Mivel a KRESZ szerint "a megkülönböztető jelzéseket adó berendezés akkor használható, ha az adott feladat
— sürgős ellátása vagy
— személy- élet és vagyonbiztonság veszélye vagy
— védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében SZÜKSÉGES és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik", csak a védés marad a vijjogó használatát indokolni.
Kicsit gyötör ugyan a kétség, hogy az elöl haladó rendőrautó, valamint a menetet záró szintén szirénázó és villogó kék-vörös jelzéssel suhanó rendőrségi kisbusz benne a kedélyes (és egyenruhás) ’Szolgálunk és Védünk’ gárdistákkal nem hivatalos utat tett, hanem egy megkésett legénybúcsú-félének lehettünk tanúi, de hát mit tegyenek, ha ez volt nekik kéznél? Nem kétlem azt sem, hogy eleget tettek a fiúk a 33/2000. BM rendeletnek is: ’A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét haladéktalanul kötelesek bejelenteni saját ügyeletükre, ennek hiányában a kiindulás szerinti rendőrkapitányság ügyeletére’ (részletes szabályozást lásd 33/2000. BM rendelet 7. §).
Most felejtsük el azokat a rettentő populista gondolatokat is, hogy ezt az energiát talán bűnüldözésre és közbiztonság fokozására is lehetne használni, hiszen tegyük fel szabadidejükben áldoztak eme vigasságnak. De akkor miért szolgálati kocsiban? A mi adóforintjainkból?
Undorító ez a moralizálás, ott egye meg a fene azt a pár ezer forintnyi benzint.
DE! Ezek után nem biztos, hogy töröm magam szabad utat hagynia megkülönböztetett jelzést használó rendőrautónak. Hátha csak késésben van a havi sörözős buliról, vagy bekapcsolva hagyta az elektromos szúnyogirtót, esetleg sürgősen sétálni viszi a papagáját. A bizalomnak oda. S nem csak a szirénahasználat ügyében.

A reptérigazgatót lelövik, ugye?

2009-08-07T23:52:00.001-07:00

Kínában aztán nem viccelnek. Semmi mellébeszélés üvegzsebről, fólia-pénztárcáról, erkölcsről és közmorálról. Helyette totális, abszolút zéró tolerancia.
Vesztegetést bizonyítottak a reptér igazgatójára, aki a felelősségre vonás elől nem ült fel az első bécsi gépre, hogy hosszas kiadatási procedúra után visszakísérjék Pekingbe, majd 6 év pereskedés, előzetes és házi örzés-védés után 6 és fél juan büntetéssel békés családi körben élvezze az édes életet.
Igaz, Kína is emelte már a tétet. Pár évvel, évtizeddel ezelőtt pár tucat sertés szabotázzsal történő elpusztítása is hasonló következményekkel járt, de az indoklás más erkölcsi alapokon nyugodott. A globalizáció jegyében ma fontosabb ott is a pénz, mint az országépítő dolgozók elleni aknamunka. Mivel takarékos nemzet, nem akarják 150 évig (ahogy egyes álszent ítéletek titulálják az életfogytot) a börtönkosztot sem fizetni.
Nem tisztem megítélni egyes kultúrák emberi élethez való hozzáállását, de nem is tudom magam távoltartani. Mint ahogy politikai meggyőződés miatt sem szabadna embert büntetni, pénz miatt sem szabadna életet kiontani. A vagyonelkobzás, a jóvátétel megkísérlése, a következő megkísértéstől való távoltartás számomra szimpatikusabb.
Persze lehet, hogy megint a mérnöki szemlélet az oka, de számomra úgy tűnik, az a pénz nem veszett el. Bekerült a gazdaságba, értéket „teremtett”, forgott tovább. Még akkor is, ha rosszabb sorsúak számára ez a forgás elérhetetlen magasságban történt és luxuscikkek élvezetében öltött testet. Nevezhetjük a „pénzmegmaradás törvényének” is. (Most nem nyitok vitát a pénznyomdák és a bankkölcsönök nulla hátterű természetéről vitát).
Félreértés ne essék, nem bagatellizálni akarom a tettet. De: annak ellenére, hogy az elkövetési érték nőhet az egekig, a retorziónak nem kötelező egyenes arányban lenni ezzel.
Egy konklúzió marad: a repülőgép veszélyes üzem. Odafent is, idelent is.

A mindent elfedő fedlap .

2009-07-28T08:46:00.000-07:00

A gyermek meghalt, a ’bűnösöket’ a cég vezetése megtalálta, azonnali hatállyal kirúgta. A bőrpapírok rendben vannak, nyilatkozta a fürdő vezetősége. Kezek leporolva, minden elrendezve. Az a ….szerelő, az a …..karbantartó! Ők voltak az okai a nem kidobolt, de megtörtént csaknem mindennapos baleseteknek, meg ők bíztak meg gyorstalpalós tanfolyamon végzettet elsősegély üzemeltetéssel is. (Csúnya dolog, de rossznyelvek ezt beszélik)
Bőven a rendszerváltás előtti történet: Akkoriban a mozikban a nagyfilm előtt híradót vetítettek. Egy alkalommal láttam, - ma már merész ellenzékinek nevezhető – alkotótól egy riportot. A filmecske egy közintézmény felújítása során bekövetkezett hibákat mutatta be. Az első jelenetben kiderült, hogy a statikai vizsgálatot végző intézet tévedése kb. 60 millió forintos kárt okozott, mivel a salakbeton épületet nem lehetett renoválni. A riporter kérdésére, hogy fizetett ezért a szakértő kártérítést, annyi volt a válasz: tévedés történt..
A másik jelenetben ugyanezen építkezés targoncását faggatták, aki nekitolatott a kerítésnek. Az okozott kár 30 ezer forintra lett taksálva. A szaki büntetése az akkori törvényes maximum, fél évnyi fizetése volt…
Hát nem sok változott 20-30 év alatt.
Anno még tanítgattak vállalatvezetési ismereteket nekem. Akkoriban azt mondták, hogy a legfelső vezető felelős mindenért. Az értetlenséget látva – miszerint nem lehet mindenütt – kifejtették, hogy a delegálási rendszer, és a delegáltak arányos ellenőrzése a módszer arra, hogy a vezető mintegy megsokszorozva önmagát, mindenért felelős lehessen. Arra azonban még ez a módszer is alkalmatlan, hogy a vezetők által elrendelt belső vizsgálat objektivitását és így mindenre kiterjedőségét biztosítsák. Ez csak arra alkalmas, hogy a targoncásokat kirúgjuk.

Jegyezz áramjegyet! .

2009-07-24T09:35:00.000-07:00

Békekölcsön, Nemzeti (Színház) téglajegy… Volt néhány soha vissza nem kapott „önként adott” áldozata a dolgozóknak, amit legalább az akkori gyűjtők igyekeztek nemes szándékba csomagolni. Volt bennük annyi tisztesség, hogy előbb célt adtak, aztán gyűjtötték be a manit.
Most is megvan a ’nemes cél’, a krízisalap feltöltése, de most nagyjaink biztosra mentek. Előbb a szabályozáson keresztül az áramszolgáltatókkal beszedették a pénzt, majd jöttek Ács Feriék és einstandoltak; köll az alapba! Akarsz e adni, nem akarsz, nem kapsz mást. Ügyes.
Legalább jegyeztettek vón áramjegyet, akkor tudjuk, hogy támogatást adunk. De így vesz, ragad! (Látszik, azér a víz az úr…)
Hallom a válság felülír sok mindent. Furcsa módon mindig abba az irányba, hogy sokan károsodjanak magatartástól függetlenül.
Az 1991-ben létrehozott HÉRA Alapítványt az MVM adományaiból (szintén áramhaszon) működtették. (2004-ben még létezett) Nagycsaládosok kaptak belőle, egészségügyi szponzorációt végzett, biztos mást is. De nem a másét csoportosította át. Kopik az eszköztár, durvul a stílus.
Kreativitás, legyint rá ismerősöm. Én pár betűt cserélnék: kretenitás. De lehet, hogy barátomnak van igaza. Valószínűleg sose derül ki.
Egy dolog vígasztal: az áramszámla nem lesz bonyolultabb. Biztos, hogy nem fog rajta ez a tétel szerepelni.

Lehidaltak .

2009-07-21T12:02:00.000-07:00

Mindenkit érhet baleset. Ezt megértem. Még egy hídépítőt is. Bármikor félbetörhet egy hídelem, magával ránthatja szomszédját, megsértheti másik oldaltársát. Oszt a forgalmi dugó kialakul egy fertályóra alatt még hajnali ötkor is. Igaz, hogy valószínűleg kevesen álltak reggel ötkor startra készen Gödöllőnél, hogy az aznap még szűz autópályán tovasuhanjanak, de hát megint jőnek, még szerencse, hogy nem koppannak.
Ez a fránya telefonpenetráció persze az oka, hogy nem lehetett riasztani rendőröket abból az irgalmas célból, hogy a felhajtóknál akadályozzák meg újabb és újabb áldozatok dugóba ragadását. Az építők valószínűleg nem ismerik a számot, sőt számot adni sem tudtak a hiba okáról.
Mi volt a gikszer oka? Gondolom, ’az a fránya akác!’ ahogy Hofi mondta. De ha nem is tudni a hiba okát első blikkre, az azért elvárható lett volna legalább a nyilatkozó vezérigazgatótól, hogy elnézést kérjen. Ez egy híradásban el nem hangzott. Anyaghibától kedve a napszél hatásáig volt itt minden, de egy ’bocsi’ kimaradt. Megvárják, hogy a feldühödött autósok bepereljék őket?
Visszatérve az elterelésre. Ebben az országban oly kifinomult művelői vagyunk az elterelésnek, nem is rendőrök kellettek volna a fel- és lehajtókhoz, hanem politikusok. Zökkenőmentes elterelést lehetett volna végrehajtani. Aztán a beragadtak egyesével megfordulnak és elhagyják a tetthelyet. Igaz el kell mondani nehányszor ugyanazt a szöveget, hát Istenem.
Majd’ elfelejtettem! Ezek után még rá mer valaki menni arra a felüljáróra?

Vakulj Paraszt! .

2009-07-17T11:13:00.000-07:00

Kiadatott az OEP új jelszava, bár ez még csak munkaközi elnevezés. A lényeg, hogy +/- 6 dioptria még nem a világ, öregem, ezt oldd meg magad. Ha nagyobb/kisebb az érték (-7 kisebb mint -6), akkor beszélhetünk némi támogatásról. Jaj, ne gyere már megint avval, hogy évtizedekig fizetted tb-t, hiszen úgy sincs nyoma több százezer esetben, még ha igaz is. Tartsd közelebb/távolabb a könyvet, légy kreatív! Hogy ez a közlekedésben nem segít? Legalább a sejhajodon maradsz otthon, kevesebb közlekedési dugót okozol, csökken a balesetveszély. Fellendül a nagyképernyős tévék forgalma is, azt legalább látod. Micsoda gazdaságélénkítő hatás! Fejleszd többi érzékszerved, hisz családod nem fog megdicsérni, ha elsózod a tejberizst, vagy megcukrozod a húslevest.
Különbest is! A mínuszosoknak csak pár évtizedet kell várni, akkor úgyis „javul” a szemük. A pluszosoknak még nincs ötletünk, de már tendereztetjük a kérdést, vezetőink férje/felesége kiváló tanácsadó cégeket vezet.
Gyermekkoromban többször tört el a szemüvegem az átlagnál, mivel akkoriban ugyi még csak üvegből voltak a lencsék, és a sporttagozat tesi órái gyakorta amortizálták eme video berendezést. Mivel egy, csak egy legény volt talpon a vidéken (OFOTÉRT-nak hívták), s 3-4 hétre vállalta a javítást, lehetőségem volt kipróbálni, milyen lett volna életem párszáz évvel ezelőtt. Pár hét után, (minden alkalommal) isten uccse, mintha enyhén javult volna a szemem, amit aztán az új szemcsi rögvest visszarontott! Lehet, hogy hasonló tapasztalat vezeti az OEP döntéshozókat?
No de ha mégsem telik szemüvegre, ne bánkódj, ezt a világot sokszor nem is érdemes látni.
Azért én gyanítom, hogy vagyunk néhányan, akik mazohista módon mégis szeretnék nézni. (Saját pénzünkért azt nézünk, amit akarunk, jő a válasz)
Bizom benne, hogy dohogásom nem talál süket fülekre, bár nagyon nem reménykedem. Ugyanis a hallókészülékeket sem fogja támogatni az OEP… (s ez nem csattanó a végén).

Szende TV .

2009-07-11T11:54:00.000-07:00

Vajh mitől retteg az elmúlt két napban az összes hírcsatorna? Hetek óta szinte név szerint felsorolják az N1H1 vírus újabb és újabb külföldi áldozatait, azt is megtudhatjuk, hogy a honi fertőzőgóc az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő ifjú irodaházban van, és hogy egy ebben székelő külföldi cég alkalmazottai illetve rokonaik a fertőzöttek 80 százaléka. Mitől lett kimondhatatlan az Exxon név? Sajtópertől rettegnek? Más esetben skrupulusok nélkül könyvelnek el tényként be nem bizonyított állításokat, most a cégnév is tabu. Prejudikálni persze nem szép dolog, és a rosszmájúság sem a legszebb dolog. Bennem mégiscsak motoszkál a kisördög, és azt súgja, hogy könnyebb a globalizáció ellen vaktában puffogni, mint egy globális cégre konkrétan csak egy árnyékmorzsát vető hírt közzéadni. Pláne ha az a cég még hírdető is lehet...

Haláldélelőtt…

2009-07-10T04:29:00.000-07:00

Nem akarom Ernest Hemingway babérjait krumlifőzelékbe főzni, csak az ő írása, a Haláldélután jutott eszembe a ma reggel felöklelt és a kórházban elhunyt fiatalember balesetéről.
A pamplonai eseményt bikafuttatásnak nevezzük itthon (helyileg encierro). Mivel javarészt fiatalemberek futják a versenyt, (bár egyre több mára a hölgy is) nem tiszta, hogy eme ifjak a futtatott bikák, vagy az őket üldöző marhák.
Na ebbe bele is zavarodhatok, hiszen kétséges, hogy a marhák elöl futnak, vagy hátul. A küzdősportoktól kezdve a gépesített száguldásig, a kakasviadaltól bandzsadzsampingig (nem kell feltétlen neki magyar név), a vérre – szigorúan más vérére – vágyó körömrágós izgalom persze sok pénzt vonz. Hamlet kommentárja szerint „Őrültség, de van benne rendszer”. Hát van, és ezért félelmetes. A tömeges népirtásban is az a legszörnyűbb, ahogy az indulatot félretéve technicizáltan irt. Nincs harag, nincs dük, se személyes és konkrét bosszú, csak egy rendszer – most épp a turisztika pénzszerző rendszerének – kiszolgálása. A bikákat futtatjuk. Fogyóanyag. Fussatok ti is marhák!
The show must run on!

Validity

2009-07-07T12:58:00.000-07:00

Kiterelés, beterelés, orosz nyelv. Rosszmájúak szerint ez kellett anno 20-25 éve a juhász szakvizsgához. Mostani, két éven belül bevezetni kívánt elképzelés szerint, a ’papírhoz’ kötött állások megszerzése elől elhárulhat egy adminisztratív akadály. Mindegy honnan tudsz valami ügyeset, okosat, bemégy vizsgázni, megkapod papírod, oszt jónapot! Ma ugyan még kevés sokszor az isiseknek is a vizsgaidőpont, szorul is sokaknak emiatt a féléve, de két év nagy idő, addig több vizsgaidőpont is beszuszakolható.
Nem csak a tanári diploma megszerzése lehet könnyebb mondjuk öt év képesítés nélküli tanítással, de szakmunkás végzettségek is szerezhetők, ha jókor voltunk jó helyen. (S persze a vizsga is sikerült.)
Jó ez, rossz? Ilyen esetben mindig Tevje, a tejesember jut eszembe a Hegedűs a háztetőn c. musicalből, aki dialektikusan tudta értelmezni az elékerülő problémákat.
Egyrészről jó, hogy felemelkedési lehetőséget ad hátrányos helyzetű fiataloknak, akik pl. a szalamiszi csata nem időpontját nem bírták megjegyezni (csak konkrét példa mondok), ezért ítéltettek bukásra, netán különféle disz-eket bírnak magukénak (diszlexia, diszcalculia), ezért sorolják az ostobák közé és nehezül életük.
Másrészről nem érzem biztosnak azt a tudást, amiről oklevelet egy vizsga alapján állítunk ki. Hol van itt (s most főleg a felsőfokú végzettséget igazoló papír megszerzésére gondolok) a hivatásra alkalmasságról való meggyőződés?
Jó ez az oktatóknak? Elékerül egy ismeretlen autószerelő-jelölt és ítélje meg? (Remélem sebész oklevelet nem szerezhet idegenlégiós jártassággal senki.)
Persze eszembe jutott egy helyeslő érv is: írok még néhány blog-bejegyzést és megyek a bölcsészkarra újságíró papírért...

Egy „furcsa” ember halála kapcsán

2009-07-06T08:21:00.000-07:00

A mai napon elhunyt egy igazán furcsa ember. Robert Strange McNamara talán az élet művészeti oldalát kivéve jelképe mindannak, amit a múlt század fontos területeinek érzünk. Megérdemelne egy kis időt élettörténetének a tanulmányozása, mert Bögel György (valamint Dobó Mátyás, Szekfű Balázs, Pintér Róbert, Damjanovich Nebojsa, Szántó Balázs, Pécsi Ferenc) által írt blog-világ (kisbetűvel) című könyvben Bögel említi, hogy hallgatói már nem tudják, ki volt McNamara, pedig egy MBA hallgatónak nem ártana.
Nem tartom tisztemnek itt még egy rövid életrajzot sem adni, bár a magyar wikipédia ma még gyakorlatilag üres McNamarából. Lényegesnek tartom viszont megemlíteni, hogy ő volt a Ford gyár első, nem a tulajdonos családjából származó főnöke, vélhetően értett a termelés-szervezéshez. Ezt a szervezőzseniséget akarta hasznosítani John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson elnök is. Mint védelmi miniszter a vietnámi háborút is egy szervezési, termelési problémaként kezelte. (miért jut eszembe Robert Merle: Mesterségem a halál című műve?) Miután ott is kitelt a bicska ára, a Világ Bank élére röppent. A globalizáció kiteljesedése is mit ad Isten ebben az időben kezd virágozni teljes ’pompájában’. Mérnöki precizitás a termelésben, mérnöki precizitás a pusztításban, mérnöki precizitás az eladósításban. Noha nem mérnök volt (hanem közgazda a Berkeley-ről).Talán nem élt mégsem számunkra hasztalanul, ha le tudjuk vonni életéből a következtetést: nemcsak a lényeg a lényeg!

Teszek egy ajánlatot

2009-07-05T10:33:00.000-07:00

Olvasom a sajtóban, hogy a General Motors német leánykájára, a hazánkban is méltán népszerű Opel gyárára még lehet ajánlatot tenni. Egy pillanatra elcsábultam. Milyen érzés lehet vajh Ford , Citroen, Bugatti nyomdokába lépni? Ford úr nevéhez kötjük egy, az akkoriban új gyártási kultúra bevezetését (a futószalagra gondolok), Citroen úr nagyot alkotott, de lám a szenvedélyét nem tudta uralni, és elkaszinózta vagyonát. Érdekes lehet párhuzamot vonni a mai magyar fiatalok alkotókedve, tehetsége és a statisztikai felmérések azon eredményei között, mely szerint igen nagy hányada (14-20%-a) lottónyereményben reménykedik, mint élete jobb sors felé fordító korongjára. Egyre jobban terjed az internetes szerencsejáték, és a póker, amit mindenki soroljon ízlése szerint a tudás-szektorhoz, illetve a szerencsejátékok közé.
Henry Ford sziszifuszi munkával nemcsak gyártási kultúrát, de fogyasztási kultúrát is teremtett. Gyárában a tempó feszített, a fluktuáció magas volt, legalábbis korához képest, de munkásai többszörösét keresték a kori átlagnak, így magas lehetett a gyáriak önfogyasztása (mármint autó-ön-el-fogyasztása). A világ autófogyasztása viszont nem tart lépést a termelőkapacitással. Túltermelésre méretezett ágazat, roncsprémium ide vagy oda.
Itt nyer értelmet Ettore Bugatti figyelmeztetése: 'A fék fontosabb, mint a motor!' Noha ő a versenyautó konstruktőröknek szánta kijelentését, szerintem sokkal tágabb értelmű. Nem mindig a több, a nagyobb, a gyorsabb a jobb. Természetesen nem hibáztatható egyik gyár sem az önkorlátozás hiányáért, de ebben a méretgazdaságossági versenyben úgy jártak, mint a cross-motorosok. (Ők egy vonalról rajtolnak, de a start után viszonylag hamar éles kanyarhoz érnek, aminek a bevétele iszonyatos lökdösődéshez, bukásokhoz vezet. Ettől még egy crosszos sem áll el a rajttól, és kövér gázzal igyekszik túlélni.)
Az autóipar is éles kanyarhoz ért, a fék fontosabbá vált, mint a motor. Kimerült a gyárak minden erölködése; vélem azt is, hogy nem vezetőink irántunk érzett aggodalma teszi kötelezővé az Euro XCVII norm. motorok Euro XCVIII-ra való lecserélését, ilyen-olyan plusz ketyere beépítését, neadj' Isten az Euro XCIV motorral szereltek belvárosokból való kitiltását, hanem annak kikényszerítése, hogy minél hamarabb váljunk meg még ki sem fizetett járgányunktól. Az autóipar immáron több mint száz éve alatt lett volna elég idő arra, hogy a kocsira ne úgy tekintsünk, mint vagyontárgyra, hanem mint használati eszközre. Amíg rendeltetésének megfelelően tudjuk használni csekély erőfeszítés (karbantartás) árán, addig ne cserélgessük, mint az alsóneműt!
A kocsi nem kincsképző eszköz, nem is vagyontárgy (vagyonadó nesze neked!), csak egy kicsit drágább, kicsit nehezebb eszköze háztartásunknak, mint a ventillátor vagy a hajszárító. (Kis kitérő: az átlagfogyasztás alig csökkent az utóbbi 40-50 évben, köszönhetően az állandóan súlycsökkentett, mégis egyre nehezebb és egyre nagyobb teljesítményű autóknak.)
Most hogy ilyen ügyesen lebeszéltem magamat a gyárvásárlásról, azért mégis teszek egy ajánlatot: próbáljuk meg az életünket úgy élni, hogy ne a kisebb-nagyobb kütyük megszerzésében és cseréjében lássuk életünk értelmét, hisz már eddig is rájöhettünk, hogy 'sekély e kéj'. Ha egyáltalán van...

Mehr Licht! (Több fényt!)

2009-06-11T10:08:00.000-07:00

Úgy látszik nagyjaink végsóhajai sosem lelnek meghallgatásra. Ma is időszerű lenne Goethe utolsó mondata Friedrich nevű szolgájához, akár szó szerint is lehetne idézni. (Mach doch den zweiten Fensterladen auf, damit mehr Licht hereinkomme - Ugyan,nyisd már ki a másik ablaktáblát, hogy több világosság jöjjön be.)
Szegény lakók, akik udvarára (békebeli nevén, de mai minősítése szerint: Lichthof-jába - világítóudvarába) hotelt rittyent a beruházó, lassan az ablaktáblát sem tudják kinyitni; no nem azért mert nem tudnak szólni németül Friedrichhez, hanem mert a nyílászáró elem beleütközne a vendéglátó intézmény falába.
Egy tervező, ha nem látja a helyszínt, nagy valószínűséggel elhibáz egy-egy részletet, vagy akár gyökeresen rossz megoldást ötöl ki. Aki jóváhagy, látatlanban ad engedélyt, az sem érdemel teljes fizetést, hiszen még a fáradságot sem vette, hogy átmenjen a "szomszéd" utcába, megtekinteni a nem mindennapi éca helyszínét. Bár a belvárosi kerületek oly óriásiak, hogy valóban expedíció kell egy ilyen látogatáshoz, veszélyességi pótlékot sem kapnak, pedig előfordulhat, hogy harapós kerületi lakosokkal találkoznak...
Úgy végigmoziznám, mi történne, ha vadidegen elkezdené beépíteni pl. a MOM Park udvarát. Vélem, hogy csak csekély érdekérvényesítő erővel bíró kisnyugdíjasok udvarába lehet darukat állítani, olajkutat fúrni, vagy amit akartok.
Ezután nem csoda, hogy az építő konténerei engedély nélkül is tovább bitorolják az utcát is. Csak imádkozhatunk, hogy ne legyen genetikai kapcsolat köztük és a kisgömböc között, mert akkor csak idő kérdése, mikor nyel el minket is.
Ismerőseim csitítanak: sok kisgömböc garázdálkodik ebben az országban, ne aggódj, a nagygömböc megeszi a kisgömböcöt.
Valahogy nem vigasztal...

Műdugó - Mű-városvezetés

2009-05-27T08:39:00.000-07:00

Rövid életű gondolatkisérlet borzolta kis hazánk lakóit. A fejnehéz ország fővárosának közlekedési gondjait egy csapásra megoldani gondoló városvezetők komolyan mérlegelték a nyári közlekedési dugók méretének növelési lehetőségeit. Ha a feladat az lett volna: "Hogyan tegyék még elviselhetetlenebbé az emberek hétköznapjait?", akkor sem lehetett volna orbitálisabb ötletet elővezetni. Szerény tehetségemmel a jövőre való előkészületek jegyében további javaslatokkal élek.
1. Rendeljük el a közvilágítás kikapcsolását, és a teljes elsötétítést. Előnyei: az energiamegtakarítás, a csillagvizsgálók működési feltételeinek jelentős javítása, kelet-európai kalandturizmus fellendítése. Hátránya nincs.
2. Vezessük be itthon is a riksa-rendszert, a riksákat közbeszerzési pályázaton, szigorúan meghívásos alapon lehessen beszerezni. Meghívottak cípőfelsőrész készítők és édesség nagykereskedők lehessenek.
3. Alternatív megoldás a gyaloghintók tömeges bevetése. Minden utazót minimum négy másik szállít, halkan, menet közben közösségi életet élve. A munkanélküli sereget az intézkedés azonnal felszívja. Itt még adókedvezményt is kaphatnak a túlsúlyosak, mert hozzájuk hat- illetve nyolc-'hordós' gyaloghintó kell, több munkanélkülinek munkát adva.
Az eset persze eszembe juttatta az egyszeri parasztembert, aki karóval esett szőlejének, mikor azt a jég verte, mondván: "Lássuk Uram Isten, mire megyünk ketten!"
Lehet, hogy célt tévesztett a karója?...

Önérzet, óh!!

2009-05-06T00:44:00.000-07:00

"...egy időre biztos megszakad a kapcsolatunk az E.ON-nal" idézi az MTI Katzer Zoltán (Ajka Kristály Kft.) ügyvezetőt, aki türelmetlennek tartja az áramszolgáltatót. Szerinte indokolatlan az elismert 160 millió forintos tartozás miatti kikapcsolás, ami azért is nagyon csúnya dolog mert a technológiai folyamatok megakadása óriási károkat okozhat. Felháborodás fokozónak elmondják, hogy több milliárd forintnyi energia számlát rendeztek eddig. Bezzeg a MÁSZ (Magyar Áramszolgáltató Zrt.) - igaz az anyacég kezesség vállalása mellett - ad néki villanyt.
Megint egy közéleti óvoda-jelenségnek vagyunk tanúi.
A csúnya szolgáltató nem finanszíroz engem - pedig micsoda rendelésállományom van (ugyan az nem derül ki mennyi nyereség képződik, életképes e a vállalkozásom; az anyacég mérlege szerint nem) - mennyi ember munkahelye kerül veszélybe! Nem ám az én gazdálkodási hibáim miatt, hanem mert nem hitelez tovább a szolgáltató!
Gondolom a benzinkútnál is elvárja, hogy hitelbe tankolhasson, hiszen már annyi pénzt költött eddig benzinre...
Biztos vagyok abban is, hogy hasonló gavallérossággal szállít a vevőinek, nem baj ha tartoznak, pár kamion árut adunk még nekik.
Mindenki hibás, csak én, a vállalkozó nem. Óvoda. Óvónéni nem én voltam...
Nyilván a szolgáltató nem fogja ajándékba adni nekik a tartozást, tehát hiába szeretné megszűntetni a kapcsolatot, nem fog menni. A MÁSZ sem fog Róbertbácsit játszani, ha csak időt akar nyerni valós megoldás nélkül, csak mélyebb válságba manőverezi magát.
Nem azt mondom, hogy ne tegyen meg valaki mindent a túlélésért, ez az ő feladata. A szolgáltatóé meg az, hogy a saját túlélésével törődjön. Ha az ő kockázatvállalásába nem fér bele, attól még nem gazember, bár ez így nem hangzott el, csak sugallatódott.
Gondolom a felek közötti szerződést nem kényszerből írták alá. Egyik oldal teljesített, másik nem. Aki aláírta, vagy a jogutódja felelősséggel tartozik a szerződés betartásáért. A felelősség, - sokan nem tudják - azt jelenti, hogy anyagileg helyt kell állni, vagy szabadságkorlátozást kell elszenvedni. (Ilyen értelemben a politikai felelősség csak a politikai közéletből való kirekesztést jelent, semmi többet). Nem csoda, hogy a felelősséget nem akarják vállalni, másra mutogatnak.
Korszerű magatartás. A vezetői díj az enyém a kötelezettség pedig ... Ki tudja, de hogy az enyém nem, az tuti.
Két nap múlva....
Újabb hír: Téves nyilvántartás miatt történt kikapcsolás, a Kft. 18,8 MFt-t ismer el. Egy mondattal később már ez sincs, sőt! Előre kifizetve 4,6 Mft májusi esedékességű számla. Kristálytiszta?
Ezután kis hadászat. Jön az ellentámadás. Csődeljárást jelentettem ugyan be magam ellen - legtöbb szolgáltató erre leállítja a szolgáltatást, ahogy itt is szerepelt a szerződésben, - bár ennek határideje lehet változó. Most tehát a korai leállítás a hiba. Sikerül mindent úgy összekavarni, hogy már egy közzéadott információ sem tekinthető hitelesnek.
Végkövetkeztetés: ne higgy senkinek! Nekem se...

Szelíd úthengeresek .

2009-04-29T23:13:00.000-07:00

Mi motíválta vajon Föld-védőinket a névválasztásban? Merthogy a Greenpeace elnevezés fél-totális melléfogás. Ha a green helytálló is, a peace bizony nem. Esetleg a Greenwar, Greenforce elnevezés jobban megragadná a lényeget. Persze akkor nem lehet álszenteskedni, kard ki kard! A deklarált részcélok így is lehetnek megfontolandók, csak az álarc kerülne kukába. Tudom, egy háborúban (sehogy se sikerül beszuszakolni a peacét) minden megengedett. A megtévesztés is.
Mégiscsak volt egy diszkrét bája a honi aktivisták akciójának, mikor úthengerrel tiporták el a megújuló energiaforrásokat kihasználó eszközöket jelképező elnagyolt maketteket. Mindezt tették a honi villamosenergia termelési kapacitást növelő paksi atomerőmű bővítése elleni tiltakozásul. Legfőbb érv, mint modern korunkban megszoktuk, anyagi. Ebből a pénzből (amibe a bővítés kerül) ugyanakkora kapacitás építhető az megújuló enrgiahordózokból, állítják.
A diszkrét bájat mindenesetre az úthenger képviselte. Nem napelemes, nem szélkerekes úthenger volt, sőt ha a gázpedált leszámítjuk, még csak pedálos sem. Füstölgő dízelolaj meghajtású (kb. 260 liter /100 km fogyasztású, euronorm -17 besorolású, katalizátor nélküli) úthengerrel estek a maketteknek. Számomra ez azt jelképezi, hogy az olajlobby-t meglovagolva (kihasználva?) küzdenek e búsképű lovagok.
Számok persze nincsenek, csak a végső, vitathatalan megállapítások. A sok lelkes fiatalt látva repes a szívem, hogy ifjúságunk ily korán mily szakképzett. Szakmabeli nagy öregek nem tudnak ilyen ripsz-ropsz egyhangú megállapodásra jutni.
Tessék? Hogy csak indulatok, fél- és dezinformációk mozgatják az ifjú titánokat? Estleg lehetne energiapolitikai egyeztetéseket végezni, esetleg a sok megoldási elgondolásból egy jobb koncepciót összegyúrni? Hol? Ki? Ez itt nem szokás.
Hogy ne essek hasonló hibába, javaslom a tisztelt mozgalmároknak (akik bálnavédő tagozatát nagyon is tisztelem), hogy ne valami ellen küzdjenek elsősorban, hanem valami (a megújulók elterjedése) mellett. Jobban halad még az úthenger is, ha egyfelé húzzák...

Annyira savas, hogy az már lúg

2009-04-22T11:32:00.000-07:00

Nem mondom melyik média volt a közreadó, lényeg az, hogy nem egészségügyi, de szaksajtóban jelent meg, bár inkább bulvárhírként szerepelt.
"Az elsődleges eredmények arra utalnak, hogy az idős nő által fogyasztott víz hipószármazékot tartalmazott. A szakigazgatási hivatal központi laborjában készült ellenőrzés adatai szerint a folyadék erősen lúgos kémhatású volt, pH-értéke elérte a megengedett érték kétszeresét, azaz 5,5 helyett 11 volt."
Pénzügyér cikkírónk teljesen helyesen idéz, majd összeturmixolja egy kis háztartási logikával. A 11-es pH érték valóban erősen lúgos kémhatású, a 7-es pH semleges, az ennél kisebb savas. (A pH definitíve a hidroxoniumion-koncentráció tízes alapú logaritmusának mínusz egyszeresével egyenlő). Tehát ami itt "kétszeres", az nagyságrendi koncentráció különbséget rejt. Nem is lenne baj ennek nem tudása, bár még azt sem mondhatjuk, hogy életünkben a logaritmus ritka, mint a fehér holló. Rengeteg természeti jelenség, élettani folyamat frappánsan a logaritmus (igaz az "e"-alapú logaritmus) segítségével írható le.
Eme folyadék savassága már annyira savas volt tehát, hogy az már lúgnak is szép. Gyermekkoromban hallottam, hogy ez már annyira ronda, hogy már-már szép.
Csak fohászkodhatunk, hogy a pénzügyi elemzések, (amihez szintén nem értünk) helytállóak legyenek. De van remény, ha ez a logika működik, hisz 'Ez akkora butaság, hogy az már tudományos tény!'

Szunyega ante portas! .

2009-04-08T05:29:00.000-07:00

Pánik. Kisemberek előtt titkolt eseményektől fél az államelnöktől kezdve a MOL vezérigazgatón keresztül minden vezető. Mi lehet ez a titok? Talán az, hogy nem tiszta, ki a Szurgutnyeftyegaz tulajdonosa? Már ez is probléma? Ha a magyar bank felé nem tisztázza (immár sokadszor) az ügyfél a számla valódi tulajdonosának kilétét, a számlát zárolhatják. Úgy tűnik, kis lakat van raktáron, mert kis pénzűek számlája zárolható. Másfél milliárd eurós számlához nincs lakat, az nem zárolható. Csaknem ennyit fizetett ugyanis a titokzatos vevő a MOL valamivel több, mint egy ötödéért. Ha nyugdíjpénztárak birtokolnák a részvényeket, mindenki nyugodtan szundizna, most, hogy szakmai befektető jött, nagy a pánik, mit is akarhat? Valójában azon folyik a töprengés, mily egyéb 'galádságra' készül a profit zsebre tételén kívül.
2007 óta megszokhattuk, hogy üzletben nincs barátság, legalábbis az olajüzletben. Akkor az ÖMV volt a csúf, most a Szunyega. Eszerint a sz.. is ízetlen. Ha nem tévedek, mi választottuk ezt a rendszert, ahol ember embernek, vállalat vállalatnak farkasa, bár a klasszikusok még a halak táplálkozási láncával példálództak. A nagyhal azóta is eszi a kishalat, s a kishalban fel sem merül tán - bár mit tudom én? - hogy a nagyot mint ellenséget vádolja, és bíróságért, védelemért kiabáljon.
Lehet, hogy előbb kellett volna átgondolni úgy a rendszerváltást, mint az új rendszerben az állami szerepeket. Meg sok mást is. Hogy klasszikust idézzek: 'Tetszettek volna forradalmat csinálni!' Ha meg nem, hát nem. A medve betette a mancsát az ajtón, nehéz lesz kitenni. A mai vezetőség ahhoz kér segítséget tőled, tőlem, hogy megvédje a MIÉNKET. Aztán ha sikerül, elégedetten hátradől az Ő VÁLLALATA igazgatói, tulajdonosi székében.
Akik tanultak történelmet tudják, hogy a mohácsi csatavesztés egyik oka (a szokásos máig is fennmaradt széthúzáson kívül) az volt, hogy a Dózsa-féle parasztfelkelés miatt nem mertek a talpasok kezébe fegyvert adni. A tábornokok pedig kevesek a csatanyeréshez, pláne ha nem katona-szakmai, hanem csak hitképzettek.
Biztos vagyok benne, hogy a kedves olvasó be tudja helyettesíteni a példa mai szereplőit...
TudÁkos

Késsel nyitott társadalom .

2009-03-26T23:56:00.000-07:00

Soros úr leszerepelt. Bár elolvastam minden könyvét, amit felleltem itthon, egyet is értettem gazdasági fejtegetéseivel, - már amit megértettem belőle - de a nyitott társadalomról való áradozása elfedte azt a beállítódást, miszerint "a haszon mindenek előtt". A jóember előbb kirabol, aztán a tizedét visszaadja humanitárius segélyként. Aktív részvételének az OTP részvények árfolyamának romlásba döntésénben nem a ténye sérelmes, - hiszen esésre játszott minden téren - hanem annak szabálytalan végrehajtási módja. Minden elismerésem a PSZÁF-é, bár jobb lett volna, ha hamarabb tesz legalább megállapítást, csökkenthette volna a pánikot, valamint sok kisbefektető veszteségét.
Filantrópunk tehát valójában egy báránybőrbe bújt farkas, rács mögött a helye vagy a vadonban. Érdekes, hogy egyesek 80 millió forintos sunnyogásért börtönt járnak majd (ami jár, az jár), ennek többszörösét kitevő károkozást pénzbírsággal ki lehet váltani. Nálunk. Választott hazájában bíróság várná.
A pénzügyi Jekyll és Hyde számára semmi sem állít gátat. Csak hálánkat fejezhetjük ki, amiért felnyitotta szemünket, milyenek külföldi segítőink.
Köszönjük George bácsi!

Hihetetlenek

2009-03-20T12:44:00.000-07:00

De nevezhetném őket hitelteleneknek is. Ha igaz, hogy gyümölcséről ismerszik meg a fa, akkor ezt a gyümölcsöst már rég tövestül ki kellett volna vágni, és friss, egészséges termést adó fákat ültetni helyette. Ezek a fák a hitelminősítők (a Moody's, a Standard & Poor's, a Fitch Ratings), hogy csak a legismertebbeket említsük. Kistestvérkéik az úgynevezett 'szakértők', akik attól azok, hogy a pénzügyi szektorban dolgoznak, makulátlan sötét öltönyben járnak (ebben tényleg szakértők).
Furcsa módon, ha egy mérnök mond valamit, meghallgatják, de nem biztos, hogy feltétlen elhiszik. Ha egy orvos, vagy egy közgazdász nyilatkozik, áhítattal csüggnek ajkain. A brókereknek akkor is újból 'bedőlnek', ha már többször tévedtek.
Mikor egy összegányolt alkatrészkupac teljesítményét megbecsüljük, kellő fenntartással kezeljük e becslést, de ha 'szakértők' hasraütéseit '...a visszaesés elérheti a n+1 százalékot...', vagy '...az árfolyam átlépheti a lélektani X-ezres árfolyamot...', netalán '...nem elképzelhetetlen ezmegaz és ekkor ígymegúgy...'. Ezeket a hasraütéseket ráadásul szépen lehet kalibrálni. 100 szakértőnk mond egy számot, valószínűleg egy eltalálja. Micsoda zseni!! kiáltunk fel, de ha a lottó ötös elnyerőjét zseniznénk le hülyének néznének. Joggal.
Van még két pszichológiai tényezője is ennek a cirkusznak. Az egyik főszám a Töprengő Bohóc. Síri hangot kijelenti, esetleg profétikusan világgá kürtöli kiötlött irányszámát, céldátumát. Elődjét nem ismételheti, hiszen azt nem publikálja kutya sem, ezért nagyobbat/kisebbet mond, egy, két vagy három lépcsővel arrébb jelöli a célt.
A médiában a pasztel szín sem divat. Harsogni kell, minden csoda vagy katasztrófa, közte semmi.
Nagyon jól emlékszem, hiszen megvannak az újságok, hogy ugyanazok, akik tavaly nyáron 210 forintos eurót vízionáltak tartósan!, egy szóval nem említették két hónappal később fiaskójukat.
A hitelminősítők is egymást tiporva módosítják véleményüket, mintha semmi közük nem lenne a negyed- félévvel azelőtt publikált besorolásukhoz. Ha egy mérnök tervez valamit félre, bizony keményen felelősségre vonatik. Ha egy hitelminősítő téved, 'rossz napja volt szegénynek'. Ébredjünk már rá, hogy a hitelminősítő (de behelyettesíthető egyéb pénzügyi guru-val is) meztelen! Ne bízzuk hentesre az operációt!
Dehát nem csinálhatunk mindent személyesen, nem néhetek személyesen utána a Rio Tintótol a koreai wonig, a winnipegi olajfinomítótól a La Roche-ig mindennek, nem beszélve a bulgár hároméves kamatozó kincstárjegy kockázatáról. Bizony ez igaz, ez a kérdés más dimenziókba vezet.
Legközelebb teszünk egy ilyen csillagugrást...(csodavárók ne reménykedjetek)

Akinek nem inge...

2009-03-15T05:00:00.000-07:00

Kedvenc miniszteremnek, Molnár Csabának nincs felelősség mintás inge. Tehát nem is hordja. Másokat öltöztet, igaz meg is érdemlik a ruházást, jól megruházást, esetleg monoton csíkos mintás rabruházást. A HungaroControl előbb fél nevét vesztette el, (a Controlt pénzügyei felett) a hungaróknak meg maradt a veszteség, majd kifizetjük.
Csak emlékeztetőül, a tavalyi monori vonatkatasztrófánál egy órán belül lemodott a közlekedési miniszter, két órán belül lemondását elfogadták. Felvette az inget. Nyilván nem neki kellett volna bakterkodnia, de tudta a dolgát, lemondott. (Más kérdés, hogy el kellett e fogadni.) Csabának esze ágában sincs lemondani, hiszen csak annyi köze van a dologhoz, hogy mint munkáltató azonnal kirúghatja Kiss Lászlót, aki előzőleg a gazdasági vezérigazgató-helyettes és a treasurer munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette. (Csak zárójelben: a felügyelő bizottságnak volt vajon végrehajtott ellenőrzési programja, vagy csak a tiszteletdíjuk kifizetését felügyelték?)
A Postabank esete óta megtanultuk, rosszul gazdálkodni nem bűntett, csak nemtörődömség, pechszéria. Itt is peches pénzügyi tranzakcióba futottak a meg nem nevezett tisztviselők. Valóban életszerű, hogy egy üzlet nyerő/bukó oldalán ilyen aránytalanság legyen? Vagy volt a mérleg nyerő oldali serpenyője alatt egy számunkra láthatatlan előny (sötét anyag), ami csak az érintettek számára ismert? Borítékolom, nem fogjuk megtudni. De ha igen, akkor azért kéne felpróbálni a miniszter úrnak azt az inget, ha meg nem, akkor azért, mert dilettánsokra bízott ellenőrzés nélkül ennyi pénzt.
Legfeljebb a miniszterelnök kimondja: Csabikám, ez az ing nem áll jól neked.

Újra itt van ...

2009-03-11T06:27:00.000-07:00

Újra itt van...no nem a nagy csapat, hanem a jegybank elnöke. Valószínűleg kapott néhány telefont itthonról, s láss csudát, pénteken már válságültek. Megszakította éves rendesét, hogy a hazai bajokkal is megbírkózzon. Mostanában ezt azért is könnyebben teheti, mert nem kell ciprusi cégével bajlódnia, az nem lenne összeférhető főállásával. Bár az MNB sietett minket megnyugtatni, hogy "a Trevisol Management Services Ltd. nem off-shore társaság, hanem az EU egyik tagállamában, Cipruson bejegyzett normális, a helyi törvények szerint adózó vállalkozás", sokunkban azért felhorgadnak a kérdőjelek. Ha nem off-shore cég, akkor Cipruson végez (illetve jegybak elnöki kinevezéséig végzett) gazdasági tevékenységet, de legalábbis nincs kizárva ennek a lehetősége. Vélem csak azért, hogy ne kelljen rá kimondani az off-shore státust. Valahogy nem tudom élénken elképzelni, ahogy Simor úr kiruccan Ciprusra, hogy ott példának okáért cégvezetési tanácsadást nyújtson helyi kisvállalkozóknak.
Mindenesetre valami nem kerek, hasonlóan a svájci bankok titkaihoz. Náluk az adócsaló gazember, kiadhatóak az adatai, az adóelkerülő védendő. Lehet, hogy fordítási hiba megint, olyan amiből az elmúlt hetekben volt részünk eklég? Egy időben attól zengett a magyar közélet, hogy nem elég etikusnak, tisztességesnek, törvényesnek stb. lenni, annak is kell látszani. Ez az ügy nem annak látszik.

Madarat tolláról, forintot jegybank elnökről

2009-03-06T22:57:00.000-08:00

Petőfi halhatatlan sorai jutottak eszembe a hét közepén (....Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. ...). Én a jegybankelnököt szeretem. Szeretem, ha itthon van, s ha a helyén van, mikor szakad az ég. Mások azt szeretik, ha tömegszerencsétlenség esetén beszáguldanak a szabadságon lévő orvosok a kórházba, megint mások imádják, ha a leszakadt vezetékeket azonnal nekilátnak a szerelők helyreállítani, még ha hazulról is kell jönniük, otthonhagyva kényelmes foteljüket. Szeretjük, ha ember van a gáton áradáskor, (nota bene még miniszterelnök is volt, aki megszakította árvíz miatt szabadságát), s szeretjük, ha dúvad időjáráskor a katasztrófavédelemnek van vezetője.
A múlt hét hazánk lakói nagy részének pénzügyi katasztrófa volt. Egy nap alatt közel fél millióval nőtt az adóssága annak, aki 8-10 millió forintnyi CHF kölcsönt görget. Jegybankelnökünknek ez nem gond, hiszen két napi fizetése több ennél a növekménynél, minek izgassa magát? Valószínű hitele sincs, volt befektetési bankárként nagyon jól tudja, hogy a bankhitel adva jó, nem kapva.
Úgy ítéli meg, nincs rá most szükség itthon. Sokan egyetértenek vele, én is. De sokan továbbmegyünk. Ilyen vezetőre máskor sincs szükség, se itthon, se másutt.
Íme költségvetés, máris leltem neked száz millát! (járulékkal még többet is). A PSZÁF elnök legalább dolgozott e vérzivatarban (igaz hibázott is, lásd nyilatkozat aláírásról való lekésése).
Jaj bocsánat..., elnézést..., vissza az egész! Hát nekünk független jegybankunk van! Független mindentől, mindenkitől.
Félek, független a mi problémáinktól is....

Mese az adósság törléséről

2009-02-23T05:11:00.000-08:00

Mindenki ismeri a viccet az erdei állatok halállistájáról. Mosolygunk a dolog abszurditásán, hogy milyen egyszerű, hozzáállás kérdése, hogy valaki elfogadja e a halállistán maradást vagy nemes egyszerűséggel leiratkozik róla, ahogy az természetes.
E tréfa analóg számomra az adóság eltörlés újkori mítoszával. Mielőtt bárki országrontók szekértolójának tartana, én sem tartom jogosnak egy-egy szempont (most jelesül az adós fizess! szempontjának) mindenáron, az összes körülmény figyelembe vétele nélküli érvényesítését. Mint a törlés a halállistáról az adósság is újratárgyalható. (Most nem akarok arról értekezni, hogy milyen fedezete volt-van annak a kölcsönnek, aminek bitjeit -hiszen pénz, arany nem mozog! - jóváírják számunkra, ezt sokkal avatottabban megteszi helyettem Drábik János könyveiben). De érdemes viszont a reményt hozó-adó, s ha nem veszne több ezer éves múlt távolába nosztalgiának is nevezhető eljárásnak a felélesztéséről elmélkedni.
Az alapsztori a következő: Már az ókori, őskori ilyen meg olyan kultúrában ismert volt, hogy 7-10 évente, (ide emberileg belátható távlatot tessék illeszteni) a teljes adósságát, bárhol tartott a törlesztésben a kölcsönt kapó ELTÖRÖLTÉK.
Hát ez nagyon jól hangzik, el is lehet rajta ábrándozni. Ha már álmodunk, álmodjunk nagyot! Legyen a törlési ciklusidő hét év, a kezdőpont Krisztus születése, most van 2009, pont osztható héttel, tehát a DELETE évét tarthatjuk! (Valami dallam szólalt meg belül, ... hallga!..., " ma a múltat végképp eltöröljük, rabszolgahad indulj...) Ezt egyszer el lehet játszani. De ki ad a nyolcadik évben kölcsönt valakinek is? Akkor inkább eladakozom, úgy legalább jól érzem magam tőle, és nem nyomaszt, hogy visszakapom e, vagy sem, mert el sem várom. Ki az, aki fenntartja kölcsönadói oldalról a rendszert?
Könnyebben elhinném, hogy létezett hasonló, ha csak pihenőidőről lenne szó, hasonlóan a pihenő naphoz. (Hagyni kell levegőt venni időnként az áldozatot, ha nem megfojtani, csak fenyíteni akarják.)
Szóval újra kell tárgyalni, de nem árt ha a hátttérben jól látható mögöttünk Spartacus...

OFF Shore Stukát a Balatonra!

2009-02-19T08:03:00.000-08:00

Jó esetben csak a Balaton keleti medencéjéből, rossz esetben - a dolognak híre terjedvén - az egész Balatonról sikerül elűzni a turistákat a volt szentkirályszabadjai légi bázis tervezett üzembehelyezésével. Mit nekünk Balaton törvény, elektromos hálózatot nem építhetünk föld felett a Balaton mellett, viszont napi 30, majd később 50 "kecsesen suhanó" repülőgéppel gyorsan és nagy mértékben emelhetjük a terület vonzizéjét. E sorok írójának boldogult ifjú korában volt szerencséje egy alkalommal megtapasztalni milyen élmény egy ilyen leszállás közelről. Történt pedig, hogy kisfeszültségű hálózat felmérését végeztem Szigethalmon. Eleinte nem tulajdonítottam nagy jelentőséget az egyes udvarokon felállított furcsa vasszerkezeteknek, bár jobban tettem volna, ha nagyobb figyelmet fordítok rájuk. Főleg a halásztelki oldalon gyűltek az udvarokon rácsos tartók. Nem csigázom a kedves olvasót, a rácsok irányfények refelektorait tartották, amik a tököli katonai reptérre való landolást voltak hívatottak elősegíteni. Erre már csak azután jöttem rá, miután lélekszakadva kezdtem rohanni egy általam lezuhanni gondolt szállítógép elől. A gép óriási robajjal húzott el kissé távolabb tőlem, s én megkönnyebbülten, de szerencsére hiába vártam a filmekről ismert robbanást.
A gép - mint utóbb rájöttem - simán földet ért a tököli szovjet repülőgép bázison.
No, hasonló élményben lesz, lehet részük a gondtalanul pancsoló gyermekeknek, felnőtteknek a Siófok - Almádi vonalon. Egy, a megengedett 170 méteres magasságban elhúzó Airbus 320-as vagy Boeing 737-es, nem biztos, hogy az oviból ismert "hajrá repülő!" effektust fogja kiváltani.
Ha ijedt a gyerek, haragos a szülő. Nem a gyerekre, a repülőre. Lelőni nem tudja, ezért kocsiba ül, és oda megy nyaralni, ahol nyugodt a csemetéje. És láss csodát, a röpcsi hangja még külföldre is elhallatszik majd.
Ez van. Illetve ez lesz. Turista pedig nem lesz. Nem baj, lehet majd interpellálni a parlamentben, sopánkodni, hogy nincs vendég, lehet a szállodaiparnak nyomni a támogatást. Így adjuk el egy tál lencséért az eddigi állítólagos kétmilliárdos fejlesztésért az elsőszülöttségünket. (Kis képzavarral: az aranytoját majd tojni tudó csibénket)
Nem hiszem, hogy egy offshore tulajdonban lévő, "adóoptimalizált" cég ezt a kárt bármikor, bárhogyan helyre tudná hozni. Ha akarná sem. De gondolom, nem azért offshore, mert nagyon akarja...
TUDÁKOS

Boldog szülinapot!!

2009-02-08T13:48:00.000-08:00

Akik a magyar-mérnök.hu rendszeres olvasói felfigyelhettek arra, hogy az anno rovatból hiányzik egy nap. Mi történt február 7-el? Naptárreform tette volna feleslegessé? Aznap semmi fontos nem történt?
Dehogynem! Nagyon is fontos nap! Ez az édesanyám születésnapja. Ő most már nyugdíjas pedagógus, magyar-történelem szakos tanár. (Nem helyes a nyugdíjas kifejezés önmagában, ha valaki hivatását is fontosnak tartjuk.) Nem mérnök, de hosszú pályafutása alatt (hét évvel tovább tanított a kötelezőnél) rengeteg nebuló került ki a keze alól. Közülük sokan választottak műszaki pályát. Biztos hatással volt a gondolkodásmódjukra az a precízen felépített előadásmód, ahogy anyám ismertette az tananyagot. Sokáig nem tudtam megérteni, miért ül az íróasztalhoz, vagy vonul ki a konyhaasztalhoz óravázlatot írni még késő este is. Hiszen álmából felébresztve is tudja az anyagot, a tanmenetet pedig már nyár végén összeállította.
Azóta sejtem a megoldást. Minden osztály más volt, egyedi, különleges. Számára minden óra lehetőség csiszolni a hatékonyságot, át kellett gondolni, hogy lehet világosabb, egyszerűbb előadása. Be kellett építeni a továbbképzésen tanultakat is.
Egy jó mérnök is hasonlóan áll munkájához. Ha a feladatait nem az unalom hatja át, de akár a z ismerős helyzetet is saját maga vagy munkahelyi szervezete fejlesztésére tudja felhasználni, akkor mentalitása anyáméhoz hasonló. Amikor nem adja fel, és kemény munkával a tananyagban elmaradt osztályt is fel tud készíteni az érettségire, nemcsak huszonvalahány gyerek gondol rá hálával évtizedekig, de olyan példát ad át, amivel az élet más területén alkalmazva emberek sokaságának élete válhat jobbá, szebbé.
Remélem sok olyan mérnökünk van és lesz, amilyen tanár ő. Boldog szülinapot!

Bank- vagy Adósmentés kell?

2009-02-03T02:29:00.000-08:00

Szép lassan a döntéshozóknak is leesik, hogy az adósokat kell túlélő helyzetbe hozni, amivel automatikusan túlélő üzemmódba kapcsolhatnak a bankok is. Egy műszaki ember rutinosan keresi a lényegi okot, nem a tünetet kezdi kapkodva kezelni.
A nagy egymásra mutogatásban és hangzavarban a bankok a hangsúlyt a fogyasztók hebehurgya viselkedésére irányítják, fennen hangoztatva, hogy lám ők rongyos szájszélig ismételték az árfolyam kockázatát, "íme bizonyság Isten előtt" még kockázatfeltáró nyilatkozattal is hűtötték a mohó (értsd: reklámokkal kellően begerjesztett) adós sietős pénzfelvételi kedvét.
Mi megmondtuk... és már fel is mentették magukat.
Azt szerényen elhallgatták, és most sem hivalkodnak vele, hogy arról a kockázatról elfelejtették ügyfeleiket tájékoztatni, amit az ő pénzügyi viselkedésük tesz többlet kockázatként a rendszerbe. Ők a hosszú távú hiteleket másik oldalról rövid lejáratúakkal ellensúlyozták, és mihelyst nehezeben, vagyis drágábban tudják az ő oldalukon továbbgörgetni a hitelt, a drágulást egy nemes gesztussal átengedik nekünk. Ha a devizát teljes egészében ők is ugyanolyan hosszú időre vették volna fel, esetleg fedezték volna az árfolyamkockázatot (persze ez kicsit drágította volna a hitelt, gyorsan vessük el), most nem kéne friss pénzért fűhöz-fához rohangálniuk. Olybá tűnik, nekik nem kellett kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírniuk, hiszen nincs is kockázatuk, azt átpasszolták az adósoknak. Ügyes...
Mi ennek a ténynek illetve a nyilvánosságra kerülésének a haszna? Innentől bármely szorongatott adós követelheti a kár megosztását, hiszen nem kapott a másik fél viselkedéséről - ami pedig alapvetően befolyásolta a kondíciókat - megfelelő tájékoztatást. Ez esetben a kárt együtt okozták, a következményeket is viseljék együtt. Persze bíró legyen a talpán, aki itt arányt tud mondani. Itt az ideje, hogy a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) fülénél fogva napvilágra rángassa, feltárja ezeket a stikliket - segítsen kikényszeríteni az együttműködő viselkedést. Bármilyen furcsa, hosszú távon ők is jól járnának. Nem kell szöszölni a fedezeti ingatlanok értékesítésével, hosszabb ideig tejel az adós, kevesebb hajléktalannal dúsul az utca, és még sorolhatnánk.
Első lépésként -talán ez a legnehezebb - be kéne ismerni a moneylista életmódot. (Saját szó: beteges pénzsóvárgást jelent) Második lépésként be kell rendezkedni a napi túlélésre. Nem egymás fojtogatására, az együttes túlélésre! Harmadik lépésként a pénzügyi szemléletet alá kell rendelni az élet szolgálatának.
Eldöntendő: A bankok vannak értünk, vagy mi vagyunk a bankokért? Remélem érthető?

A NI! magyar lovagjai

2009-01-31T02:10:00.000-08:00

Bizonyára sokan emlékeznek a Monty Phyton alkotására, melyet a magyar mozikban Gyalog galopp címmel vetítettek. A lovagok az erdőben bolyongva belebotlanak a NI lovagjaiba, kiknek minden vágya egy rekettyés, de fóbiásan rettegnek a NI hangsortól, (szinte) fizikai fájdalmat éreznek ennek hallatán. Kis hazánkban is van egypár szó, főleg etnikumra, nemzetiségre utaló, melynek kimondása, elhangzása politikás (sajnos nem politikus) nagyjaink egy részénél azonnali NI effektust vált ki.
Kérdezhetnék, hogy kerül a csizma az asztalra, mi köze van egy műszaki blognak a politikai hisztikhez?
Mérnök szemmel megszoktam, hogy a tényeket tényekként kell kezelni, a véleményeket, világnézetet pedig véleményként, világnézetként. Ha egy rózsaszín autót eredeti színében óhajt valaki újrafényezni, akkor a színkódját fogom meghatározni, és nem kezdem a tulaj nemi irányultságát elemezni, pláne kritizálni. Valószínűleg sikeresebbek lennénk, ha a tényekkel szembe mernénk nézni, mint egy jó mérnök, és nem ideológiai prekoncepciók mentén kezdenénk gondjaink orvoslásához. Orvoslánál tartva: biztos nem váltja le orvosát a rossz leletek miatt az a vezető, aki ezt szemrebbenés nélkül megteszi tényközlő beosztottjaival. Persze nem ártana, ha műszaki szemléletűvé válna a politika, hiszem a humanitással a tények megfelelő kezelése nincs antagonisztikus ellentmondásban. Az sem ártana, ha azok, akik még kötelet sem láttak soha, nem bírálnák felül pozíciójuk alapján annak az embernek a véleményét, akit már többször megmart a kígyó.
Nincsenek hiú reményeim, ez a fajta materializmus a mai - már nem is pálfordulós, de lassan pálringlispíles - világban nem divat. Én azonban rendületlenül biztatok mindenkit, próbálja ki! Sokkal kevésbbé fog szédülni ha abbahagyja a fordulatokat, a szemeivel egy felé, a tények felé néz, nem egyikkel ide-, másikkal odales (ennek az eredménye kancsalítás, badzsaság, szédülés), tisztábban fog mindent látni, így az előre haladás útját is.
Ha mégsem erre mennénk, akkor vigasztaljon minket az a tudat, hogy a halálbüntetést eltöröltük, legaláb nem végzik ki a rossz hír hozóját...

A dezinformáció pollenje télen is terjed

2009-01-21T15:07:00.000-08:00

A Magyar Nemzetre hivatkozva blikkfangos címmel üvölti világgá a média: védett növényeket tarolt le az ELMŰ távvezeték építés közben! Sajnos a hírt közzétevő – mellesleg az MMO-n nem találtam az eredeti cikket – megint összekeverte az újságírói függetlenséget a tényektől való függetlenséggel. Az ELMŰ ti. már több mint egy évtizede nem épít távvezetéket. A vezetékjogi engedélyeztetésben részt vesz, mert a hatóság újabban tervezőtől nem fogadja be az engedélyezési doksit, de külső, minősített vállalkozások tervezik, majd szintén pályáztatás során kiválasztott kivitelezőkkel építtet. Nem részletezem az aleseteket, lényeg az, hogy az engedélyezés során az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek meg kell keresni még kisfeszültségű kábel esetében is, véleményezési joga van, kérhet környezetvédelmi hatástanulmány is (előzetest, részletest, de már túl belemerültem...), előírhat felügyeletet a kivitelezés során. Ha a védett növényzet irtásának ténye igaz, akkor tényleg hiba csúszott a folyamatba. Ezt pontosan ki lehet deríteni visszamenőlegesen is.

De sokkal népszerűbb környezetpusztító vandálnak beállítani a multi alkalmazottját. Ítélet előtt lehet meg kellet volna hallgatni a másik felet is. George Lucas óta tudjuk: nehéz ellenállni az erő sötét oldalának.

Tud Ákos

Teljes indukció

2009-01-20T22:23:00.000-08:00

„Ha túl magasan húzunk határt, akkor megmaradnak a járadékvadászok, akiknek erre nincs igazán szükségük.” Mondta a Népszabadságnak adott interjúban Szűcs Erika szociális miniszter a családi pótlékra jogosultság határa kapcsán. Nem mondható egy lelki-terrorista terroristának, mert beperel és fizethetek, még ha nincs is a kártérítésemre rászorulva. Ezért nem! nevezem annak. Csak gondolom. Ezt ugye nem büntetik.
Íme, bele is csöppentünk a teljes indukcióba. A teljes indukció emlékeim szerint- és elnézést ha nem szőrszál hasogatóan vagyok precíz – olyan bizonyítás, melynek során egy általános összefüggést belátunk egy tetszőleges, de konkrét példára, majd az indukciós lépésben megállapítjuk (levezetjük), ha „n”-re igaz ”n+1”-re is az.
Konkrét példánkban, ha feltesszük, hogy az eleddig jóhiszemű családfenntartónk gazember járadékvadász valójában, csak azért mert esetleg meg tudna élni (a teljes) családi pótlék nélkül, jöhet az indukció. Vélem azt, hogy miniszter asszony is el bír tartani a fizujából egy kisautót, nem venném lelkemre, ha valaki szolgálati autó vadásznak titulálná. Esetleg tarthatná a perselyt az MNB elnökének is, hátha tudna a napi! 200000 forintos pénzecskéjéből faragni. Az a szép többek között a teljes indukcióban, hogy demokratikus, nem tesz különbséget az elemek között. Nosza vegyük el tehát a fuvaros néhány teherautóját, hiszen arra sincs szüksége, vagy egy energetikai vezető úr gázturbináját, hiszen nem fog ő sem két vacsorát enni ezen túl, ha üzembe helyezte. Vidéki rokonaink az alma felét adják le, hiszen nem szükséges egy családnak 200 kiló alma, csak rárohad.
Ciroktermelők örvendjetek, eljön újból a seprők, (padlásle~) ideje. Aztán ha elvettük, szükségletek szerint elosztjuk. (Ifjú kollégáimat nem oktatták ki a kommunizmus elvéről: A termelésben mindenki tehetsége szerint vegyen részt, és a megtermelt javakból szükséglete szerint részesüljön. Szerintem miniszter asszony még tanulta.) Meri valaki ezután állítani, hogy nem igazi rendszerváltozás előtt állunk?!

Csak pontosan, szépen...

2009-01-18T02:47:00.000-08:00

Boldog békeidőkben, gyermekkoromban Sziráki Bandi bácsi tanította a fizikát. Külsőre is, mentalitásra is hasonlított a sokak által ismert Öveges professzorhoz. Korát megelőzve szabályosan felszerelt kerékpárral járt Kispesti lakásáról oktatni a tudatlan ifjuságot. Bevett szokása volt év elején a füzetünkbe felíratni egy József Attila idézetet: "Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes". Lehet, hogy nem is ismerte a töredék elejét "Ne légy heves! Bár munkádon más keres, dolgozni csak...", de az is lehet, hogy nem akart kétségeket ébreszteni bennünk. Azóta az is megtanulta az első sorokat, aki sosem olvasott József Attilát.

Napjainkban Tv, rádió, újság, internet oktat öreget, fiatalt. Szándékosan nem írtam médiát, mert még az utóbbi tíz év sem volt elég sok riporternek, bemondónak, riportalanynak, hogy megszokja; a média többes szám, egyes számú alakja médium. Médiumokról meg legfeljebb akkor szólunk, mikor több "halottlátó" gyűl egybe. Lassan-lassan javul a helyzet e téren.

Nem javul viszont a pontosság terén. Ugyanezen bemodók, riporterek és riportalanyok fontoskodva, homlokráncolva hintik szerte a világba a százalékpont kifejezést. Szerencsétleneknek senki nem meri megmondani, hogy a százalékpont század százalékot jelent? Kívánom, hogy nekik tényleg tíz százalékponttal csökkentsék a járulékukat, én jobb szeretném a tíz százalékot. Így egyszerűen. Az sem mindegy, hogy mire vetítünk. Ha 20 százalékot csökkenetek 10-el, 10 százalék marad. Ha tíz százalékával, akkor 18 marad. Ha tíz százalékponttal, akkor 19,9 a végeredmény. "Mondd, te kit választanál?"

Városi legenda szerint a New York Times egy nagyon fontos kiadása közel hat órát késett, mert a szerkesztők nem tudtak megállapodni egy szó helyesírásában. Inkább lemaradtak a híradással, de nem engedték lerombolni a róluk kialakult képet, miszerint ők a mértékadók helyesírásban. Sajnos ettől az állapottól csak távolodunk. (Remélem nem írtam sok hibával...)

Gázpóker

2009-01-14T12:42:00.000-08:00

Tart a vita, miszerint szerencsejáték vagy tudás-determinált vetélkedés a póker. A szerencse pártiak a hangsúlyt a lapok véletlen járására helyezik, a tudáspártiak a pszichológiát, matematikát, statisztikát, viselkedéstant fetisizálják.

Nos ebben a mostani gázvitában is sok elemét fedezhetjük fel ennek a népszerű szórakozásnak. De mintha torz tükörben néznénk a játszmát. Európa call, az oroszok erre all in-t mondanak, (hiába no, neki jó lapot osztott a természet), az ukrán dealer pedig ekkor lép be, és kijelenti megváltozott a játék: tehát einstand! A teremfelügyelőnek senki nem mutatja meg a lapját, nem lehet igazságot tenni.

Ha a szerncse nem osztott jó lapot, jöjjön hát a matematika. Mennyi zsetonom maradt? számlálgatják a tartalékot szerte Európában. A statisztika szerint ez elég kevés kőrre elég, nyomuljunk hát agresszívan, vessük be a pszichológiát! Orosz, ukrán egykutya; megbízhatatlan! dörög prezident José Manuel Durao Barosso szájából - abszolute nem diplomatikusan. De talán ez a megfelelő viselkedés forma ebben az esetben. Elvégre nem vagyunk mi a kelet kapcája!

Nem bizony! Mi sajnos a kis vak vagyunk a nagy vakításban...

Kiváncsiság=Klímaváltozás?

2009-01-12T14:12:00.000-08:00

Hírét vettem, hogy Alex Wissner-Gross harvardi fizikus kutatása szerint (lábnyomkutató az úr, mármint az embernek a környezetén hagyott lábnyomatát kutatja), az egyéni internethasználat során egy átlagos keresés a Google-n 7 gramm CO2-t termel, míg egy kanna teához való víz felforralása 15 grammot. (ld: http://technology.timesonline.co.uk/tol/news/tech_and_web/article5489134.ece) A teavíz forralás sok magyarázatot nem igényel, Alex szerint a Google ker esés rengeteg energiát felemészt.
Nem akarom sok ijedt internetező környezetbarátomat riogatni, a Google egyből cáfolt, kimutatása szerint 0,2 g/keresés a helyes szám, ami ugyan szintén elég magas a napi 200 milliós kereséshez viszonyítva, de nem a világ vége.
Persze a propaganda gépezet is beindult mondván, hogy 2008-ban 45 M$-t költöttek tiszta energia kutatásra stb, stb.
Azért szép új világ vár utódainkra, ha a Harvard is ilyen fizikusokat, talán mérnököket bocsát ki. Csak remélem, hogy vicc az egész. Mert ha komoly isten irgalmazzon nekünk. Nem az elképzelt hatás miatt, mert abban nem hiszek, hogy helyes a számítása, (hacsak akkor nem, ha minden használatban lévő számítógép összes becsült fogyasztását keresésekre vetítette, akár arra használják, akár nem), hanem azért mert ezek után nem bízhatok majd semmi műszaki cikkben. Ha ilyen hozzáértők tervezik a repülőgépeket, továbbra sem merek ráülni. (Igaz eddig inkább az alkalom hiányzott, nem a mersz)
Mit várhatok ezek után a fíloszoktól??

Riadó! Szmogriadó!

2009-01-10T12:51:00.000-08:00

Meg vagyok nyugodva. Velem oszt nem szúr ki a főpolgármesteri hivatal! Van egy 15 éves páros rendszámú, és egy fiatalabb páratlanos autóm. Nem dicsekvésből mondom, a kettő együtt is egy használt kisközép kategóriásat ér, de céljaimnak tökéletesen megfelel. És így még használni is tudom, ha muszáj. (Egyébként bérlettel tömegközlekedek). Nagylányomnak szerencsére csak jogosítványa van, autója nincs. Sajnos? tévét sem néz, barátjával együtt nem értékeli sokra a mai kínálatot. Így tehát nincs is tudomása arról, hogy szmogriadónak nézünk elébe. Most még ugyan nem kapunk állítólag büntit, épp elég baj, ha esetleg buzgón leállítanak. Biztosan sokan ébrednek holnap is tudatlanul, fogalmuk sem lesz esetleg, hogy magukat és másokat sodornak életveszélybe a kocsi beindítással.
Persze holnap még csak tájékoztatási fokozat lesz. Kisbíró fogja kidobolni, miközben riksával viszi valaki utcáról utcára? Hogyan bizonyosodunk meg róla, mindenki tudomással bírt a korlátozásról? Kié a bizonyítási kényszer? Ez volt az indulási oldal. De van érkezési is. Életszerűen a városhatáron peches sorstársaink leteszik autójukat, taxiba ülnek (arra nem vonatkozik a matematika, buszsávban is spacírozhat vajon miért), dolguk végeztével kihajtatnak kipányvázott járműveikhez, s nagyot sóhajtva hazakocognak. Azért furdalja az oldalam, honnan tudjuk, hogy a szálló port, ami most a riadalom oka, azt a gépjárművek kipufogójánál lehet hatékonyan korlátozni?
Gond most is csak a porral van, az üvegház hatást okozó gázok úgy látszik nem játszanak. Meg is van a hatása! Olyan nagy a globális felmelegedés, hogy szerte Európában csaknem 25 éves hidegrekordokat mérnek! Minden gúnyolódástól mentesen: a lakásukban meg külterületen megfagyottaknak nehéz lenne a globális felmelegedéstelmagyarázni. Igaz, melegrekordok s születtek nyáron. Gyermekkoromban még azt tanultam, mérsékelt égövben , kontinentális éghajlat alatt élünk, aminek a meleg nyár, hodeg tél a jellemzői. Egyébiránt azok a melegrenkordok, amik nyáron rendültek meg, nem fogják elhinni, az 1930-as évek elejéről származnak. Csak emlékeztetőül, akkor éppen egy hosszú gazdasági válság, termelésvisszaesés után voltunk. Akkoriban mi okozott globális felmelegedést?
Ilyen gázhiányos állapotban jól jönne egy enyhe tél. Biztos nem vagyok egyedül véleményemmel: mikor azt látom, hogy az energiaügyi miniszter személyesen tüsténkedik a meteorológiai intézetnél, valamelyik központi gázelosztónál, hirtelen megrémülök. Ha a legfőbb döntéshozó most tájékozódik arról, hogy is működik az általa felügyelt és irányított rendszer, nem fogok merni ráülni a metróra. Esteleg a vezető most tanulja a szabályzatot? Eddig milyen területen ügyködött a buzgó fiatalember? Frissen a helyszínen szerzett információit ugyan lelkesen megosztja a média jelenlévő képviselőin keresztül, én azonban nyugodtabb lennék, ha íróasztala mögül biztatna; ne aggódj, számítottunk erre és erre az eseményre, ezt és ezt fogjuk tenni. Nem a legfelső irányítónak kell szaladgálnia, mint annak a bizonyos kasztrált ebnek, hanem a végrehajtó szakiknak. Nem tehetek róla, ilyenkor mindig erősödik az a meggyőződésem, hogy a rendszer működne miniszter nélkül is, talán egy gépi döntéshozó programnak jobban is hinnének az emberek. Mindenesetre nem látom csillogni a szakértelem magabiztosságát a szemében. Vagy csak irigykedek?

Ami a csövön kifér

2009-01-07T07:09:00.000-08:00

Tegnap este megjártuk a varázslót. A panasz ugyan hasfájás volt (kinek nincs?), a hasfal megtapogatás ugyan kimaradt, de a torok lámpázás feltételes eredményt hozott: "van egy kis pír, biztos az húzódott le..". Lehet. Lehet, hogy fejre kellett volna a srácnak állnia, akkor "kipottyan" a bűnös fertőzés. Így tehát nem tudjuk hogyan előzhetnénk meg a legközelebbi hasonló fertőzést. Hazaérve visszaköszönt a megelőzés kérdése. Már azt hittem a tévém is gázüzemű, mert még abból is gáz folyt. Illetve a gázhiány. Érdekes, hogy mi mindenből tudunk politikai kérdést csinálni. Őseink a téli tüzelőt uralkodótól függetlenül bekészítették, amikor közelgett a cudar idő. Nekünk is az a dolgunk manapság, hogy betárazzunk. Nem a kalasnyikovba, a gáztározókba. Teljesen felesleges a nagyhatalmak marakodása közé állni. Tájékoztatni kell a lakoságot a helyzetről, és takarékosságot kérni, adott esetben kényszeríteni. Ennyi a teendő pillanatnyilag. Hosszabb távon csökkentendő a függés egy oldaltól. A függés csak úgy csökkenthető, ha nagymértékben önellátó vagyok. Lehetne itthon nagyobb atomerőművi kapacitásunk, amihez a tüzelőanyagot könnyebb tárolni (Bátaapáti már beindult). Sok korszerű, akár a paksinál kisebb (egység)teljesítményű blokkot lehetne üzembe helyezni. Nem holnap, ez tény, de 5-7 éven belül igen. Szinte biztos, hogy a francia atomipar még üzletileg is hajlandó lenne beszállni. A napkollektorok támogatása zömmel a nyári gázfogyasztás csökkenése irányába hatna, (ekkor ugye fel lehet tölteni a tározókat).
A hőszivattyú gyártás a gépiparban lehet kicsit túlélni, a telepítésével az építőipari dolgozók profitálhatnak. A hőszivattyú mai napság zömmel ugyan villannyal megy, de még ha ezt a villamos energiát gázzal állítják is elő, akkor is kb. a negyede a gázszükséglet, mint közvetlen fűtési felhasználásnál.
Párhuzamosan a csaknem önellátás felé haladással, a takarékosság a másik irányvonal. De nem esztelenül! Az izzólámpák kitiltása életünkből egyik példája az átgondolatlan, de még inkább az atyáskodó gondoskodásnak. (Jó kis összefoglaló van erről a www.magyar-mérnök.hu-n. Így ékezettel! De ékezet nélkül mernok-ként is megy)

Dinamikus egyensúly

2009-01-05T12:21:00.000-08:00

Történt pedig immár több mint 30 éve, matematika tagozatos gimnazistaként, hogy - egy ma már ismeretlen okból - irodalom órára helyettesíteni a kémia tanár kényszerült. Akik félték, megijedtek a pót szerves órától, akik nem, már készültek mással elütni az időt. Bogyó viszont, mert az volt dzsentri előéletű tanárunk nick neve nem önmagának kedvezett. Miután megtudta, hogy pillanatnyilag a romantikánál tanyázunk, zsebre vágta kezét, és a padsorok közt sétálva előadást rögtönzött a romantikus irodalomból. Nemcsak írók, színdarab címek repkedtek, de láttuk is a kort magunk előtt. Keze azért ki-kiröppent köpenye zsebéből, mert úgy elragadta hév, mikor percekig Rostand Cyrano-jából idézett: Fejből! Hja, könnyű volt neki, öt nyelven beszélt, biztos jó memóriája volt...
Huszonöt év múlva..
Szülői értekezlet kislányom iskolájában, ahol is szomorúan halljuk, régóta beteg a magyar tanár, a kémia tanár helyettesíti, tehát nem vesznek új anyagot hetek óta... Nehéz lenne valamit mesélni a tanulóknak Vörösmartiról egy diplomás embernek. Sajnos hasonló rosszul értelmezett büszkeség szól sok ember szájából: én humán beállítottságú vagyok, tehát nem kell tudnom a különbséget a teljesítmény és a feszültség között, és különben is írják le a mikrohullámú használati utasításában, hogy macskát nem szabad vele szárítani, meg vadászgörényt se, meg ... elég!!
Együtt élünk a technikával, használjuk az eszközöket. Ha nem tudjuk az alapokat érzékelni, az életünk egy szimulációs játékká válik, de nem lehet gond, mert új snitt, a doktorok helyrehoznak, hiszen csak ki kell választani egy pirulát vagy összevarrnak egy csodalézerrel, amiket a varázslók létrehoztak. Ahhoz szintén nem értek, hogy mi hogyan és miként hat.
Másokkal! előfordul, hogy a kocsiját nem úgy tervezték mint videojátékjában az autóját, és 100-al ütközve majd 6x átpörögve bennhalnak a roncsban. A mienk bírni fogja! Aztán mégsem. És mi sem.
Talán ha többet tudunk ezekről a valós folyamatokról, beáll egy dinamikus egyensúly köztünk és környezetünk között, tudjuk hogy mit követelhetünk a technikától és mit tartozunk betartani, hogy ne forduljon ellenünk, ne váljunk akár vétlen áldozatává.
Ebben a blogban ilyen nézőpontból próbálom a hazai jelenségeket, történéseket szemlélni. Bár most égetőbbnek tűnik kideríteni mi okozza a fiam hasfájását. Lehet, hogy fel kell keresnem egy varázslót?
TudÁkos