A NI! magyar lovagjai

Bizonyára sokan emlékeznek a Monty Phyton alkotására, melyet a magyar mozikban Gyalog galopp címmel vetítettek. A lovagok az erdőben bolyongva belebotlanak a NI lovagjaiba, kiknek minden vágya egy rekettyés, de fóbiásan rettegnek a NI hangsortól, (szinte) fizikai fájdalmat éreznek ennek hallatán. Kis hazánkban is van egypár szó, főleg etnikumra, nemzetiségre utaló, melynek kimondása, elhangzása politikás (sajnos nem politikus) nagyjaink egy részénél azonnali NI effektust vált ki.
Kérdezhetnék, hogy kerül a csizma az asztalra, mi köze van egy műszaki blognak a politikai hisztikhez?
Mérnök szemmel megszoktam, hogy a tényeket tényekként kell kezelni, a véleményeket, világnézetet pedig véleményként, világnézetként. Ha egy rózsaszín autót eredeti színében óhajt valaki újrafényezni, akkor a színkódját fogom meghatározni, és nem kezdem a tulaj nemi irányultságát elemezni, pláne kritizálni. Valószínűleg sikeresebbek lennénk, ha a tényekkel szembe mernénk nézni, mint egy jó mérnök, és nem ideológiai prekoncepciók mentén kezdenénk gondjaink orvoslásához. Orvoslánál tartva: biztos nem váltja le orvosát a rossz leletek miatt az a vezető, aki ezt szemrebbenés nélkül megteszi tényközlő beosztottjaival. Persze nem ártana, ha műszaki szemléletűvé válna a politika, hiszem a humanitással a tények megfelelő kezelése nincs antagonisztikus ellentmondásban. Az sem ártana, ha azok, akik még kötelet sem láttak soha, nem bírálnák felül pozíciójuk alapján annak az embernek a véleményét, akit már többször megmart a kígyó.
Nincsenek hiú reményeim, ez a fajta materializmus a mai - már nem is pálfordulós, de lassan pálringlispíles - világban nem divat. Én azonban rendületlenül biztatok mindenkit, próbálja ki! Sokkal kevésbbé fog szédülni ha abbahagyja a fordulatokat, a szemeivel egy felé, a tények felé néz, nem egyikkel ide-, másikkal odales (ennek az eredménye kancsalítás, badzsaság, szédülés), tisztábban fog mindent látni, így az előre haladás útját is.
Ha mégsem erre mennénk, akkor vigasztaljon minket az a tudat, hogy a halálbüntetést eltöröltük, legaláb nem végzik ki a rossz hír hozóját...

A dezinformáció pollenje télen is terjed

A Magyar Nemzetre hivatkozva blikkfangos címmel üvölti világgá a média: védett növényeket tarolt le az ELMŰ távvezeték építés közben! Sajnos a hírt közzétevő – mellesleg az MMO-n nem találtam az eredeti cikket – megint összekeverte az újságírói függetlenséget a tényektől való függetlenséggel. Az ELMŰ ti. már több mint egy évtizede nem épít távvezetéket. A vezetékjogi engedélyeztetésben részt vesz, mert a hatóság újabban tervezőtől nem fogadja be az engedélyezési doksit, de külső, minősített vállalkozások tervezik, majd szintén pályáztatás során kiválasztott kivitelezőkkel építtet. Nem részletezem az aleseteket, lényeg az, hogy az engedélyezés során az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek meg kell keresni még kisfeszültségű kábel esetében is, véleményezési joga van, kérhet környezetvédelmi hatástanulmány is (előzetest, részletest, de már túl belemerültem...), előírhat felügyeletet a kivitelezés során. Ha a védett növényzet irtásának ténye igaz, akkor tényleg hiba csúszott a folyamatba. Ezt pontosan ki lehet deríteni visszamenőlegesen is.

De sokkal népszerűbb környezetpusztító vandálnak beállítani a multi alkalmazottját. Ítélet előtt lehet meg kellet volna hallgatni a másik felet is. George Lucas óta tudjuk: nehéz ellenállni az erő sötét oldalának.

Tud Ákos

Teljes indukció

„Ha túl magasan húzunk határt, akkor megmaradnak a járadékvadászok, akiknek erre nincs igazán szükségük.” Mondta a Népszabadságnak adott interjúban Szűcs Erika szociális miniszter a családi pótlékra jogosultság határa kapcsán. Nem mondható egy lelki-terrorista terroristának, mert beperel és fizethetek, még ha nincs is a kártérítésemre rászorulva. Ezért nem! nevezem annak. Csak gondolom. Ezt ugye nem büntetik.
Íme, bele is csöppentünk a teljes indukcióba. A teljes indukció emlékeim szerint- és elnézést ha nem szőrszál hasogatóan vagyok precíz – olyan bizonyítás, melynek során egy általános összefüggést belátunk egy tetszőleges, de konkrét példára, majd az indukciós lépésben megállapítjuk (levezetjük), ha „n”-re igaz ”n+1”-re is az.
Konkrét példánkban, ha feltesszük, hogy az eleddig jóhiszemű családfenntartónk gazember járadékvadász valójában, csak azért mert esetleg meg tudna élni (a teljes) családi pótlék nélkül, jöhet az indukció. Vélem azt, hogy miniszter asszony is el bír tartani a fizujából egy kisautót, nem venném lelkemre, ha valaki szolgálati autó vadásznak titulálná. Esetleg tarthatná a perselyt az MNB elnökének is, hátha tudna a napi! 200000 forintos pénzecskéjéből faragni. Az a szép többek között a teljes indukcióban, hogy demokratikus, nem tesz különbséget az elemek között. Nosza vegyük el tehát a fuvaros néhány teherautóját, hiszen arra sincs szüksége, vagy egy energetikai vezető úr gázturbináját, hiszen nem fog ő sem két vacsorát enni ezen túl, ha üzembe helyezte. Vidéki rokonaink az alma felét adják le, hiszen nem szükséges egy családnak 200 kiló alma, csak rárohad.
Ciroktermelők örvendjetek, eljön újból a seprők, (padlásle~) ideje. Aztán ha elvettük, szükségletek szerint elosztjuk. (Ifjú kollégáimat nem oktatták ki a kommunizmus elvéről: A termelésben mindenki tehetsége szerint vegyen részt, és a megtermelt javakból szükséglete szerint részesüljön. Szerintem miniszter asszony még tanulta.) Meri valaki ezután állítani, hogy nem igazi rendszerváltozás előtt állunk?!

Csak pontosan, szépen...

Boldog békeidőkben, gyermekkoromban Sziráki Bandi bácsi tanította a fizikát. Külsőre is, mentalitásra is hasonlított a sokak által ismert Öveges professzorhoz. Korát megelőzve szabályosan felszerelt kerékpárral járt Kispesti lakásáról oktatni a tudatlan ifjuságot. Bevett szokása volt év elején a füzetünkbe felíratni egy József Attila idézetet: "Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes". Lehet, hogy nem is ismerte a töredék elejét "Ne légy heves! Bár munkádon más keres, dolgozni csak...", de az is lehet, hogy nem akart kétségeket ébreszteni bennünk. Azóta az is megtanulta az első sorokat, aki sosem olvasott József Attilát.

Napjainkban Tv, rádió, újság, internet oktat öreget, fiatalt. Szándékosan nem írtam médiát, mert még az utóbbi tíz év sem volt elég sok riporternek, bemondónak, riportalanynak, hogy megszokja; a média többes szám, egyes számú alakja médium. Médiumokról meg legfeljebb akkor szólunk, mikor több "halottlátó" gyűl egybe. Lassan-lassan javul a helyzet e téren.

Nem javul viszont a pontosság terén. Ugyanezen bemodók, riporterek és riportalanyok fontoskodva, homlokráncolva hintik szerte a világba a százalékpont kifejezést. Szerencsétleneknek senki nem meri megmondani, hogy a százalékpont század százalékot jelent? Kívánom, hogy nekik tényleg tíz százalékponttal csökkentsék a járulékukat, én jobb szeretném a tíz százalékot. Így egyszerűen. Az sem mindegy, hogy mire vetítünk. Ha 20 százalékot csökkenetek 10-el, 10 százalék marad. Ha tíz százalékával, akkor 18 marad. Ha tíz százalékponttal, akkor 19,9 a végeredmény. "Mondd, te kit választanál?"

Városi legenda szerint a New York Times egy nagyon fontos kiadása közel hat órát késett, mert a szerkesztők nem tudtak megállapodni egy szó helyesírásában. Inkább lemaradtak a híradással, de nem engedték lerombolni a róluk kialakult képet, miszerint ők a mértékadók helyesírásban. Sajnos ettől az állapottól csak távolodunk. (Remélem nem írtam sok hibával...)

Gázpóker

Tart a vita, miszerint szerencsejáték vagy tudás-determinált vetélkedés a póker. A szerencse pártiak a hangsúlyt a lapok véletlen járására helyezik, a tudáspártiak a pszichológiát, matematikát, statisztikát, viselkedéstant fetisizálják.

Nos ebben a mostani gázvitában is sok elemét fedezhetjük fel ennek a népszerű szórakozásnak. De mintha torz tükörben néznénk a játszmát. Európa call, az oroszok erre all in-t mondanak, (hiába no, neki jó lapot osztott a természet), az ukrán dealer pedig ekkor lép be, és kijelenti megváltozott a játék: tehát einstand! A teremfelügyelőnek senki nem mutatja meg a lapját, nem lehet igazságot tenni.

Ha a szerncse nem osztott jó lapot, jöjjön hát a matematika. Mennyi zsetonom maradt? számlálgatják a tartalékot szerte Európában. A statisztika szerint ez elég kevés kőrre elég, nyomuljunk hát agresszívan, vessük be a pszichológiát! Orosz, ukrán egykutya; megbízhatatlan! dörög prezident José Manuel Durao Barosso szájából - abszolute nem diplomatikusan. De talán ez a megfelelő viselkedés forma ebben az esetben. Elvégre nem vagyunk mi a kelet kapcája!

Nem bizony! Mi sajnos a kis vak vagyunk a nagy vakításban...

Kiváncsiság=Klímaváltozás?

Hírét vettem, hogy Alex Wissner-Gross harvardi fizikus kutatása szerint (lábnyomkutató az úr, mármint az embernek a környezetén hagyott lábnyomatát kutatja), az egyéni internethasználat során egy átlagos keresés a Google-n 7 gramm CO2-t termel, míg egy kanna teához való víz felforralása 15 grammot. (ld: http://technology.timesonline.co.uk/tol/news/tech_and_web/article5489134.ece) A teavíz forralás sok magyarázatot nem igényel, Alex szerint a Google ker esés rengeteg energiát felemészt.
Nem akarom sok ijedt internetező környezetbarátomat riogatni, a Google egyből cáfolt, kimutatása szerint 0,2 g/keresés a helyes szám, ami ugyan szintén elég magas a napi 200 milliós kereséshez viszonyítva, de nem a világ vége.
Persze a propaganda gépezet is beindult mondván, hogy 2008-ban 45 M$-t költöttek tiszta energia kutatásra stb, stb.
Azért szép új világ vár utódainkra, ha a Harvard is ilyen fizikusokat, talán mérnököket bocsát ki. Csak remélem, hogy vicc az egész. Mert ha komoly isten irgalmazzon nekünk. Nem az elképzelt hatás miatt, mert abban nem hiszek, hogy helyes a számítása, (hacsak akkor nem, ha minden használatban lévő számítógép összes becsült fogyasztását keresésekre vetítette, akár arra használják, akár nem), hanem azért mert ezek után nem bízhatok majd semmi műszaki cikkben. Ha ilyen hozzáértők tervezik a repülőgépeket, továbbra sem merek ráülni. (Igaz eddig inkább az alkalom hiányzott, nem a mersz)
Mit várhatok ezek után a fíloszoktól??

Riadó! Szmogriadó!

Meg vagyok nyugodva. Velem oszt nem szúr ki a főpolgármesteri hivatal! Van egy 15 éves páros rendszámú, és egy fiatalabb páratlanos autóm. Nem dicsekvésből mondom, a kettő együtt is egy használt kisközép kategóriásat ér, de céljaimnak tökéletesen megfelel. És így még használni is tudom, ha muszáj. (Egyébként bérlettel tömegközlekedek). Nagylányomnak szerencsére csak jogosítványa van, autója nincs. Sajnos? tévét sem néz, barátjával együtt nem értékeli sokra a mai kínálatot. Így tehát nincs is tudomása arról, hogy szmogriadónak nézünk elébe. Most még ugyan nem kapunk állítólag büntit, épp elég baj, ha esetleg buzgón leállítanak. Biztosan sokan ébrednek holnap is tudatlanul, fogalmuk sem lesz esetleg, hogy magukat és másokat sodornak életveszélybe a kocsi beindítással.
Persze holnap még csak tájékoztatási fokozat lesz. Kisbíró fogja kidobolni, miközben riksával viszi valaki utcáról utcára? Hogyan bizonyosodunk meg róla, mindenki tudomással bírt a korlátozásról? Kié a bizonyítási kényszer? Ez volt az indulási oldal. De van érkezési is. Életszerűen a városhatáron peches sorstársaink leteszik autójukat, taxiba ülnek (arra nem vonatkozik a matematika, buszsávban is spacírozhat vajon miért), dolguk végeztével kihajtatnak kipányvázott járműveikhez, s nagyot sóhajtva hazakocognak. Azért furdalja az oldalam, honnan tudjuk, hogy a szálló port, ami most a riadalom oka, azt a gépjárművek kipufogójánál lehet hatékonyan korlátozni?
Gond most is csak a porral van, az üvegház hatást okozó gázok úgy látszik nem játszanak. Meg is van a hatása! Olyan nagy a globális felmelegedés, hogy szerte Európában csaknem 25 éves hidegrekordokat mérnek! Minden gúnyolódástól mentesen: a lakásukban meg külterületen megfagyottaknak nehéz lenne a globális felmelegedéstelmagyarázni. Igaz, melegrekordok s születtek nyáron. Gyermekkoromban még azt tanultam, mérsékelt égövben , kontinentális éghajlat alatt élünk, aminek a meleg nyár, hodeg tél a jellemzői. Egyébiránt azok a melegrenkordok, amik nyáron rendültek meg, nem fogják elhinni, az 1930-as évek elejéről származnak. Csak emlékeztetőül, akkor éppen egy hosszú gazdasági válság, termelésvisszaesés után voltunk. Akkoriban mi okozott globális felmelegedést?
Ilyen gázhiányos állapotban jól jönne egy enyhe tél. Biztos nem vagyok egyedül véleményemmel: mikor azt látom, hogy az energiaügyi miniszter személyesen tüsténkedik a meteorológiai intézetnél, valamelyik központi gázelosztónál, hirtelen megrémülök. Ha a legfőbb döntéshozó most tájékozódik arról, hogy is működik az általa felügyelt és irányított rendszer, nem fogok merni ráülni a metróra. Esteleg a vezető most tanulja a szabályzatot? Eddig milyen területen ügyködött a buzgó fiatalember? Frissen a helyszínen szerzett információit ugyan lelkesen megosztja a média jelenlévő képviselőin keresztül, én azonban nyugodtabb lennék, ha íróasztala mögül biztatna; ne aggódj, számítottunk erre és erre az eseményre, ezt és ezt fogjuk tenni. Nem a legfelső irányítónak kell szaladgálnia, mint annak a bizonyos kasztrált ebnek, hanem a végrehajtó szakiknak. Nem tehetek róla, ilyenkor mindig erősödik az a meggyőződésem, hogy a rendszer működne miniszter nélkül is, talán egy gépi döntéshozó programnak jobban is hinnének az emberek. Mindenesetre nem látom csillogni a szakértelem magabiztosságát a szemében. Vagy csak irigykedek?

Ami a csövön kifér

Tegnap este megjártuk a varázslót. A panasz ugyan hasfájás volt (kinek nincs?), a hasfal megtapogatás ugyan kimaradt, de a torok lámpázás feltételes eredményt hozott: "van egy kis pír, biztos az húzódott le..". Lehet. Lehet, hogy fejre kellett volna a srácnak állnia, akkor "kipottyan" a bűnös fertőzés. Így tehát nem tudjuk hogyan előzhetnénk meg a legközelebbi hasonló fertőzést. Hazaérve visszaköszönt a megelőzés kérdése. Már azt hittem a tévém is gázüzemű, mert még abból is gáz folyt. Illetve a gázhiány. Érdekes, hogy mi mindenből tudunk politikai kérdést csinálni. Őseink a téli tüzelőt uralkodótól függetlenül bekészítették, amikor közelgett a cudar idő. Nekünk is az a dolgunk manapság, hogy betárazzunk. Nem a kalasnyikovba, a gáztározókba. Teljesen felesleges a nagyhatalmak marakodása közé állni. Tájékoztatni kell a lakoságot a helyzetről, és takarékosságot kérni, adott esetben kényszeríteni. Ennyi a teendő pillanatnyilag. Hosszabb távon csökkentendő a függés egy oldaltól. A függés csak úgy csökkenthető, ha nagymértékben önellátó vagyok. Lehetne itthon nagyobb atomerőművi kapacitásunk, amihez a tüzelőanyagot könnyebb tárolni (Bátaapáti már beindult). Sok korszerű, akár a paksinál kisebb (egység)teljesítményű blokkot lehetne üzembe helyezni. Nem holnap, ez tény, de 5-7 éven belül igen. Szinte biztos, hogy a francia atomipar még üzletileg is hajlandó lenne beszállni. A napkollektorok támogatása zömmel a nyári gázfogyasztás csökkenése irányába hatna, (ekkor ugye fel lehet tölteni a tározókat).
A hőszivattyú gyártás a gépiparban lehet kicsit túlélni, a telepítésével az építőipari dolgozók profitálhatnak. A hőszivattyú mai napság zömmel ugyan villannyal megy, de még ha ezt a villamos energiát gázzal állítják is elő, akkor is kb. a negyede a gázszükséglet, mint közvetlen fűtési felhasználásnál.
Párhuzamosan a csaknem önellátás felé haladással, a takarékosság a másik irányvonal. De nem esztelenül! Az izzólámpák kitiltása életünkből egyik példája az átgondolatlan, de még inkább az atyáskodó gondoskodásnak. (Jó kis összefoglaló van erről a www.magyar-mérnök.hu-n. Így ékezettel! De ékezet nélkül mernok-ként is megy)

Dinamikus egyensúly

Történt pedig immár több mint 30 éve, matematika tagozatos gimnazistaként, hogy - egy ma már ismeretlen okból - irodalom órára helyettesíteni a kémia tanár kényszerült. Akik félték, megijedtek a pót szerves órától, akik nem, már készültek mással elütni az időt. Bogyó viszont, mert az volt dzsentri előéletű tanárunk nick neve nem önmagának kedvezett. Miután megtudta, hogy pillanatnyilag a romantikánál tanyázunk, zsebre vágta kezét, és a padsorok közt sétálva előadást rögtönzött a romantikus irodalomból. Nemcsak írók, színdarab címek repkedtek, de láttuk is a kort magunk előtt. Keze azért ki-kiröppent köpenye zsebéből, mert úgy elragadta hév, mikor percekig Rostand Cyrano-jából idézett: Fejből! Hja, könnyű volt neki, öt nyelven beszélt, biztos jó memóriája volt...
Huszonöt év múlva..
Szülői értekezlet kislányom iskolájában, ahol is szomorúan halljuk, régóta beteg a magyar tanár, a kémia tanár helyettesíti, tehát nem vesznek új anyagot hetek óta... Nehéz lenne valamit mesélni a tanulóknak Vörösmartiról egy diplomás embernek. Sajnos hasonló rosszul értelmezett büszkeség szól sok ember szájából: én humán beállítottságú vagyok, tehát nem kell tudnom a különbséget a teljesítmény és a feszültség között, és különben is írják le a mikrohullámú használati utasításában, hogy macskát nem szabad vele szárítani, meg vadászgörényt se, meg ... elég!!
Együtt élünk a technikával, használjuk az eszközöket. Ha nem tudjuk az alapokat érzékelni, az életünk egy szimulációs játékká válik, de nem lehet gond, mert új snitt, a doktorok helyrehoznak, hiszen csak ki kell választani egy pirulát vagy összevarrnak egy csodalézerrel, amiket a varázslók létrehoztak. Ahhoz szintén nem értek, hogy mi hogyan és miként hat.
Másokkal! előfordul, hogy a kocsiját nem úgy tervezték mint videojátékjában az autóját, és 100-al ütközve majd 6x átpörögve bennhalnak a roncsban. A mienk bírni fogja! Aztán mégsem. És mi sem.
Talán ha többet tudunk ezekről a valós folyamatokról, beáll egy dinamikus egyensúly köztünk és környezetünk között, tudjuk hogy mit követelhetünk a technikától és mit tartozunk betartani, hogy ne forduljon ellenünk, ne váljunk akár vétlen áldozatává.
Ebben a blogban ilyen nézőpontból próbálom a hazai jelenségeket, történéseket szemlélni. Bár most égetőbbnek tűnik kideríteni mi okozza a fiam hasfájását. Lehet, hogy fel kell keresnem egy varázslót?
TudÁkos