2009. július 28., kedd

A mindent elfedő fedlap .

A gyermek meghalt, a ’bűnösöket’ a cég vezetése megtalálta, azonnali hatállyal kirúgta. A bőrpapírok rendben vannak, nyilatkozta a fürdő vezetősége. Kezek leporolva, minden elrendezve. Az a ….szerelő, az a …..karbantartó! Ők voltak az okai a nem kidobolt, de megtörtént csaknem mindennapos baleseteknek, meg ők bíztak meg gyorstalpalós tanfolyamon végzettet elsősegély üzemeltetéssel is. (Csúnya dolog, de rossznyelvek ezt beszélik)
Bőven a rendszerváltás előtti történet: Akkoriban a mozikban a nagyfilm előtt híradót vetítettek. Egy alkalommal láttam, - ma már merész ellenzékinek nevezhető – alkotótól egy riportot. A filmecske egy közintézmény felújítása során bekövetkezett hibákat mutatta be. Az első jelenetben kiderült, hogy a statikai vizsgálatot végző intézet tévedése kb. 60 millió forintos kárt okozott, mivel a salakbeton épületet nem lehetett renoválni. A riporter kérdésére, hogy fizetett ezért a szakértő kártérítést, annyi volt a válasz: tévedés történt..
A másik jelenetben ugyanezen építkezés targoncását faggatták, aki nekitolatott a kerítésnek. Az okozott kár 30 ezer forintra lett taksálva. A szaki büntetése az akkori törvényes maximum, fél évnyi fizetése volt…
Hát nem sok változott 20-30 év alatt.
Anno még tanítgattak vállalatvezetési ismereteket nekem. Akkoriban azt mondták, hogy a legfelső vezető felelős mindenért. Az értetlenséget látva – miszerint nem lehet mindenütt – kifejtették, hogy a delegálási rendszer, és a delegáltak arányos ellenőrzése a módszer arra, hogy a vezető mintegy megsokszorozva önmagát, mindenért felelős lehessen. Arra azonban még ez a módszer is alkalmatlan, hogy a vezetők által elrendelt belső vizsgálat objektivitását és így mindenre kiterjedőségét biztosítsák. Ez csak arra alkalmas, hogy a targoncásokat kirúgjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése