Így mulat egy magyar!

Az üzleti szolgáltatások átalakítása címén 3,03 milliárd forint támogatást kap a British Petroleum (BP) olajipari tröszt a mintegy ezer embert foglalkoztató budapesti szolgáltató központjának létesítéséhez - derül ki a Gazdasági Közlönyből.
No fellélegezhetünk. Nem megyen immár csődbe a nagymúltú (szegről -végről magyar) cég. Erkölcsi kötelességünk ugyebár támogatni Britanniát, hiszen valószínűleg kalandozó őseink adták nevét is, csak a Berettyó szó azóta elferdült.
Nem ferdült el viszont a támogatási politikánk! Szilárdan hirdetjük a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatását, majd sziklaszilárdan az összes pénzt benyomjuk a multiknak vásárolván rajta 1-2 munkahelyet.
Nem is értem miért nem látszik jó biznisznek: hisz 100 emberrel (no nem eddigi munka nélküliekkel) elkezdte a munkát a center (call de genere) már márciusban. S mivel ígérni még tudnak, ígérik 1000 (persze csupa-csupa új munkahely, mint a mesében)
lesz a 100-ből 4 év múlva, ha lesz, ha-ha-ha lesz, hisz be szokták tartani az ígéreteket (Főleg a multik, lásd GE elbocsátás: két órával a támogatás lejárati határideje után már röpült is 1200 ember). Azt már ne is hánytorgassuk fel, hogy Richard Hookway, a BP finomító és marketing üzletágának pénzügyi vezetője a márciusi bejelentés alkalmából tartott sajtótájékoztatón rutinosan elhajolt a szolgáltatóközpont létrehozásának költségét firtató kérdés elől, mint G. W. Bush a röppenő cipők elől.
Így aztán marad a szörnyű kétely, nem tartozunk e még e fene sok jóért a magasságos BP-nek?
Arany János kislánya halála után volt, hogy nem tudta a megkezdett emlékversét folytatni feltoluló érzelme miatt. Noha én nem vagyok egy Arany János, de ezt a dicsérő írást nem tudom folytatni én sem...